Sárkány-szitakötők

A mai világban a Sárkány-szitakötők olyan probléma, amely felkeltette a társadalom figyelmét. A határokon átívelő és különböző területeket lefedő hatásával a Sárkány-szitakötők a vita központi témájává vált. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​befolyása, akár az üzleti környezetben betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, a Sárkány-szitakötők-nek sikerült a kortárs diskurzus alapvető elemeként pozícionálnia magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sárkány-szitakötők különféle dimenzióit, elemezve annak fontosságát, következményeit és jövőjét egy olyan világban, amely továbbra is gyors ütemben fejlődik.

Sárkány-szitakötők
Érces szitakötő (Cordulia aenea)
Érces szitakötő (Cordulia aenea)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Öregcsalád: Laposhasú acsafélék (Libelluloidea)
Család: Sárkány-szitakötők (Corduliidae)
W. F. Kirby, 1890
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárkány-szitakötők témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány-szitakötők témájú kategóriát.

A sárkány-szitakötők (Corduliidae) a szitakötők rendjének egyik családja. Nevét a Cordulia nemről kapta, amely a kordüleia (bunkó) görög kifejezésből származik és a hímek felül karcsú, alul kiszélesedő potrohformájára utal. Legközelebbi rokonaik a laposhasú acsák. Legrégebbi ismert fosszíliája 65 millió éves. Magyarországon négy, ebbe a családba tartozó szitakötőfaj honos.

Megjelenésük

Közepes vagy nagy termetű szitakötők. Lábaik jellemzően hosszúak és a család sok tagja fémzöld színű (főleg a Somatochlora nembe tartozó fajok); mások viszont kevésbé feltűnőek. Szemeik sokszor élénkzöldek. A nőstények petéiket egyesével (Somatochlora), csomagban (Cordulia) vagy hosszú zsinórban ( Epitheca ) rakják a vízbe. A zömök alkatú lárvák hosszú lábúak és potrohukon jól látható tüskéket viselnek.

Életmódjuk

A sárkány-szitakötők jó repülők, a hímek sok időt töltenek a levegőben, ahol nagy sebességgel és gyakran irányt változtatva röködnek. A nőstények óvatosabbak és inkább a parti növényzetben rejtőznek.

A párzás a levegőben kezdődik, de a növényekre telepedve fejezik be. A peterakást a nőstény egyedül, a hím asszisztenciája nélkül végzi. Ilyenor közel repül a felszínhez és potroha végét többször is a vízbe dugja. Egyes fajok a part iszapjára helyezik petéiket.

A lárvák lassú mozgásúak és szinte mindig az aljzaton tartózkodnak, néha beássák magukat az iszapba. Fejlődése ideje két-három évig is tart. Egyes fajok tizenkétszer is vedlenek. Kedvelt élőhelyeik az eutrofizálódó, mocsaras tavak vagy a nagyobb, erdős-bozótos partú síkvidéki állóvizek.

Nemek

Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica)

A családba 39 nem tartozik.[1] Európában 5 nem 11 faja képviselteti magát, de ebből 7 faj a Somatochlora nemhez tartozik.[2]

Magyarországi fajok

Jegyzetek

  1. ↑ Martin Schorr, Martin Lindeboom, Dennis Paulson: World Odonata List. Update vom 10. Februar 2010 (Download Archiválva 2013. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  2. ↑ Hansruedie Wildermuth: Die Falkenlibellen Europas. Neue Brehm-Bücherei Band653, Westarp Wissenschaften Hohenwarsleben 2008; S. 14. ISBN 978-3-89432-896-2.

Források

  • Heiko Bellmann: Libellen beobachten - bestimmen. Naturbuch Verlag, Augsburg 1993, ISBN 3-89440-107-9.
  • Klaus Honomichl, Heiko Bellmann: Biologie und Ökologie der Insekten. CD-Rom. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart 1994, ISBN 3-8274-0760-5.
  • Gerhard Jurzitza: Der Kosmos-Libellenführer. Franckh-Kosmos Verlags GmbH & Co., Stuttgart 2000, ISBN 3-440-08402-7.
  • Klaus Sternberg, Rainer Buchwald: Libellen Baden-Württembergs. Band 2: Großlibellen. Eugen Ulmer Verlag, 2000, ISBN 3-8001-3514-0.
  • Hansruedi Wildermuth: Die Falkenlibellen Europas. Die Libellen Europas, Band 5. Die Neue Brehm-Bücherei 653. Westarp Wissenschaften, Hohenwarsleben 2008, ISBN 3-89432-896-7.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Falkenlibellen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk