Szólásszabadság

Ebben a cikkben a Szólásszabadság-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A történelem során a Szólásszabadság vita, kutatás és elemzés tárgya volt, fontossága és jelentősége miatt a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Szólásszabadság alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, befolyásolva a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a technológiát. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szólásszabadság összetettségében, elemezzük különböző aspektusait és modern világunkra gyakorolt ​​hatását.

A szólásszabadság vagy másképp a véleménynyilvánítás szabadsága az az alapelv, amely támogatja az egyének vagy közösségek azon szabadságát, hogy véleményüket és elképzeléseiket megtorlástól, cenzúrától vagy jogi szankciótól való félelem nélkül fejtsék ki. A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása

John Milton: az Areopagitica című röpirat első kiadásának címlapja.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644. november 23-án jelentette meg John Milton az Areopagitica című röpiratát az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:

  • minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
  • minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
  • minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmisítését
  • minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.

Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúratörvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.

A cenzúratörvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights kodifikálta a szólásszabadságot. Rögzítette a szólásszabadságot a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhetett felelősségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.[1]

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek …, hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják … a lakosság bármely részét”.

A szólásszabadság összetevői

A szólásszabadság nem vonatkozhat

Jegyzetek

  1. ↑ A Bill of Rights szövege

Források

További információk

  • Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007[halott link] A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a 19. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”
  • Molnár Péter: Gondolatbátorság. Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon; Új Mandátum, Bp., 2002 (Membrán könyvek)
  • Krokovay Zsolt: Médiaetika. A szólásszabadság és a polgárjogok; L'Harmattan, Bp., 2003
  • Sajó András: A szólásszabadság kézikönyve; KJK-Kerszöv–MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp., 2005 (Jog és jogtudomány)
  • Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban; Századvég, Bp., 2009
  • Owen M. Fiss: Megosztott liberalizmus. A szólásszabadság és az államhatalom sokféle arca; ford. Hammer Ferenc; Complex, Bp., 2013
  • Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok; vál., szerk., előszó Koltay András; Complex, Bp., 2014
  • John Durham Peters: A mélység tornácán. A szólásszabadság és a liberális hagyomány; ford. Fazekas Katalin; Wolters Kluwer, Bp., 2015
  • Robert A. Kahn: A gyűlölet szabadsága – amerikai és európai perspektívák. Válogatott tanulmányok; szerk. Koltay András, utószó Papp János Tamás; Wolters Kluwer, Bp., 2016
  • Koltay András: A vallások, az állam és a szólás szabadsága. Vallási jelképek, vélemények és blaszfémia a közéletben; Századvég, Bp., 2016
  • A szólásszabadság káprázata. A szólásszabadság brit, amerikai és francia klasszikusainak szöveggyűjteménye; szerk. Reményi Édua, Koltay András, vál., ford., előszó, jegyz. Reményi Édua, Milton-szövegford. Könczöl Miklós, tan. Horkay Hörcher Ferenc, Ludassy Mária; Wolters Kluwer, Bp., 2017
  • Koltay András: Tíz tanulmány a szólásszabadságról; Wolters Kluwer Hungary, Bp., 2018
  • Török Bernát: Szabadon szólni, demokráciában. A szólásszabadság magyar doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében; HVG ORAC, Bp., 2018
  • Russell L. Weaver: Szólás- és vallásszabadság az Amerikai Egyesült Államokban; ford. Dúll Kata, Schreckné Juhász Judit; Wolters Kluwer Hungary, Bp., 2019
  • Klein Tamás: Sajtószabadság és demokrácia. A sajtószabadság alkotmányos tartalmának jelentésmódosulásai különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára; Gondolat–Dialóg Campus, Bp., 2020
  • Kuti Csongor: Öt esszé az online szólásszabadságról; UArtPress, Marosvásárhely, 2020
  • Timothy Garton Ash: Szólásszabadság. A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve; ford. Frank Orsolya; Európa, Bp., 2022


Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!