Szádi

Ebben a cikkben a Szádi témáját innovatív és olvasóink számára releváns szemszögből tárgyaljuk. Függetlenül attól, hogy a Szádi személy, téma, dátum vagy más elem, döntő fontosságú annak megértése, hogy milyen hatással van a mai világra, és hogyan befolyásolja a társadalom különböző aspektusait. Egy mélyreható és részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Szádi számos aspektusát és a különféle területekre gyakorolt ​​hatásait. Célunk, hogy olvasóinknak teljes és naprakész ismereteket nyújtsunk a Szádi-ről, hogy lépést tarthassanak a témával kapcsolatos legújabb fejleményekről és trendekről.

Szádi
Született1210[1]
Siráz[2][3]
Elhunyt1292. december 9. (81-82 évesen)[4][5]
Siráz[5]
Álneveسعدی
Foglalkozása
IskoláiAl-Nizamiyya of Baghdad (1195–1226)
SírhelyeSaadi Mausoleum
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádi témájú médiaállományokat.

Moszleho'D-dín Sza'dí a perzsa klasszikus költészet legmarkánsabb alakjainak egyike, akit a perzsák Firdauszí és Háfiz mellett legnagyobb költőjüknek tartanak.

Életpályája

Sirázban született 1213-1219 között és Sirázban is hunyt el valószínűleg 1292-ben.

Tanulmányait Bagdadban végezte, majd hosszú vándorút után Sirázban telepedett le, ahol 1256-57-ben a szelgurida Abú Bakr ibn Sza'd emírnek ajánlva írta meg Búsztán (Gyümölcsöskert) című didaktikus költeményét, majd 1258-ban a Gulisztán (Rózsáskert) című másik híres művét is kiadta, melyet az emír fiának, Sza'd ibn Abí Bakrnak ajánlott. (Ez utóbbitól vette költői takhalloszát, a Sza'dí nevet.) Ezután haláláig szúfí életet élt, rendkívül tevékeny költői és tanítói munkásságot fejtve ki.

A szúfizmus köntösében jelentkező mondanivalóját igen gyakorlati gondolkodás, mély humanizmus és az erkölcsi oldal előtérbe állítása jellemzi.

Lírájából gazaljai érték el a műfaj eddigi fejlődésének csúcsát, amelyet később majd csak Háfiz múlt felül.

Főbb munkái

  • Búsztán (Gyümölcsöskert)
  • Gulisztán (Rózsáskert)

Források

  1. Encyclopædia Iranica (angol nyelven). Columbia Egyetem, 1982
  2. Internet Archive. Internet Archive pp. 6
  3. The Cambridge History of Iran, 595, 5
  4. The Cambridge History of Iran, 597, 5
  5. a b various authors: Encyclopaedia of Islam (francia nyelven) pp. 719, 1913