Ebben a cikkben a Szádi témáját innovatív és olvasóink számára releváns szemszögből tárgyaljuk. Függetlenül attól, hogy a Szádi személy, téma, dátum vagy más elem, döntő fontosságú annak megértése, hogy milyen hatással van a mai világra, és hogyan befolyásolja a társadalom különböző aspektusait. Egy mélyreható és részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Szádi számos aspektusát és a különféle területekre gyakorolt hatásait. Célunk, hogy olvasóinknak teljes és naprakész ismereteket nyújtsunk a Szádi-ről, hogy lépést tarthassanak a témával kapcsolatos legújabb fejleményekről és trendekről.
Szádi | |
Született | 1210[1] Siráz[2][3] |
Elhunyt | 1292. december 9. (81-82 évesen)[4][5] Siráz[5] |
Álneve | سعدی |
Foglalkozása | |
Iskolái | Al-Nizamiyya of Baghdad (1195–1226) |
Sírhelye | Saadi Mausoleum |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szádi témájú médiaállományokat. | |
Moszleho'D-dín Sza'dí a perzsa klasszikus költészet legmarkánsabb alakjainak egyike, akit a perzsák Firdauszí és Háfiz mellett legnagyobb költőjüknek tartanak.
Sirázban született 1213-1219 között és Sirázban is hunyt el valószínűleg 1292-ben.
Tanulmányait Bagdadban végezte, majd hosszú vándorút után Sirázban telepedett le, ahol 1256-57-ben a szelgurida Abú Bakr ibn Sza'd emírnek ajánlva írta meg Búsztán (Gyümölcsöskert) című didaktikus költeményét, majd 1258-ban a Gulisztán (Rózsáskert) című másik híres művét is kiadta, melyet az emír fiának, Sza'd ibn Abí Bakrnak ajánlott. (Ez utóbbitól vette költői takhalloszát, a Sza'dí nevet.) Ezután haláláig szúfí életet élt, rendkívül tevékeny költői és tanítói munkásságot fejtve ki.
A szúfizmus köntösében jelentkező mondanivalóját igen gyakorlati gondolkodás, mély humanizmus és az erkölcsi oldal előtérbe állítása jellemzi.
Lírájából gazaljai érték el a műfaj eddigi fejlődésének csúcsát, amelyet később majd csak Háfiz múlt felül.