Szuppan Zsigmond
Ma a Szuppan Zsigmond-ről fogunk beszélni. Ez a téma rendkívül fontos a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Alaposan meg kell értenünk a Szuppan Zsigmond-et, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásolja környezetünket, döntéseinket és interperszonális kapcsolatainkat. Ebben a cikkben a Szuppan Zsigmond különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig, azzal a céllal, hogy teljes áttekintést nyújtsunk, és konstruktív vitát generáljunk erről a témáról.
| Szuppan Zsigmond | |
| Született | 1814. január 18. Körmöcbánya |
| Elhunyt | 1881. július 17. (67 évesen) Esztergom |
| Munkássága | |
| Felekezet | római katolikus egyház |
| Hivatal | Besztercebánya püspöke |
| Hivatali idő | 1870–1871 |
| Hivatal | Novi címzetes püspöke |
| Hivatali idő | 1871–1881 |
| Szuppan Zsigmond a Catholic Hierarchy-n | |
Szuppan Zsigmond, vezetékneve előfordul olykor Szuppán, Supan, Suppan formában is (Körmöcbánya, 1814. január 18. – Esztergom, 1881. július 14.) bölcseleti doktor, esztergomi kanonok és címzetes püspök.
Élete
Szülőhelyén végezte a gimnázium öt osztályát, a VI.-at pedig Vácon. 1828-ban felvétetvén az esztergomi papnövendékek sorába, Nagyszombatba küldték, ahol a bölcseletet és teológiát végezte 1834-től 1837. február 22-ig, midőn áldozópappá szenteltetett, majd Esztergomban élt mint nevelő, ugyanitt lett azután káplán. 1839-ben bölcseleti doktorrá avatták és az esztergomi főegyházhoz az énekkar igazgatójává nevezték ki.
1840. szeptemberben nagyszombati érseki líceumi hitszónok, a magyar nyelv és irodalom tanára és tanulmányi felügyelő, majd szentszéki ülnök és 1852-ben a líceum megszűnésével az érseki főgimnázium igazgatója lett. 1855-ben pápai kamarássá, 1858. szeptember 4-én pozsonyi és 1861. március 11-én esztergomi kanonok lett. 1865. április 11-én elnyerte a madocsai apátság címét és 1869. június 12-én komáromi főesperessé lépett elő.
1870. március 30-án Ő felsége a besztercebányai püspökséget adományozta neki; a püspökségről azonban, mielőtt elfoglalta volna, 1871. július 16-án lemondott és október 14-én az esztergomi káptalanba visszahelyezték egyszersmind nyitrai főesperes és novi címzetes püspök lett. Mint pápai kamarás, madocsai apát, nyitrai főesperes és szentistváni prépost halt meg 1881. július 14-én Esztergomban.
A nagyszombati gimnázium 1854. évi Értesítőjében megírta a nagyszombati gimnázium történetét.
Munkái
- Magyar nyelvtan, előkészítésül s útmutatásul a jó stylusra serdültebbek számára. Nagyszombat 1844-45, 1847, négy rész (II. Az írásbeli előadás törvényei, III. Pozsony, 1847. A prosa s költészet nyelve, IV., Nagyszombat, 1847. A magyar és külföldi irodalom története)
- Predigt zum Dankfeste, welches nach dem glücklich bezwungenen Bürgerkriege am 1. Nov. 1849. in der Collegiatspfarrkirche zu Tirnau, feierlichst begangen worden ist. Tirnau
- Die unbefleckte Empfängniss der seligsten Jungfrau Maria, als Dogma erklärt zu Róm. den 8. Dec. 1854... veröffentlicht... zu Tirnau... Tyrnau, 1855
- Zur Erinnerung an die zu Tirnau, den 3. April 1859... begangene Primizfeier des... Priesters Mauritius Skrivanek Lehrer am fürstbischöfl. Gymnasium zu Tyrnau. Tirnau
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
További információk
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
| Előde: Moyzes István |
Besztercebányai katolikus püspök 1870–1871  |
Utóda: Ipolyi Arnold |