Szubkultúra

A mai világban a Szubkultúra nagyon fontos és érdekes téma lett. A Szubkultúra megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbisták érdeklődését és figyelmét. Ez egy olyan téma, amely különböző területeken viták, viták és elemzések tárgyát képezi, mivel hatása és hatóköre túlmutat a határokon, és a mindennapi élet számos aspektusát fedi le. A Szubkultúra-ről kimutatták, hogy jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és arra, ahogyan az emberek érzékelik az őket körülvevő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szubkultúra jelenségét és mai jelentőségét, elemezve következményeit és szerepét a modern társadalom különböző aspektusainak fejlődésében és átalakulásában.

A szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.

Eredete

Stanley Cohen nevéhez fűződik a szubkultúra fogalmának bevezetése a társadalomtudományba. Richard Cloward és Lloyd Ohlin, Walter Miller, Marvin Wolgang és Franco Ferracutti is foglalkoztak a témával, elemezték, hogy miért tűnnek fel, hogyan jelennek meg, és miért teremtődnek újra.

Jellemzői

  • A társadalom egészén belül létrejövő kisebb-nagyobb csoportok jellegzetessége.
  • Különféle körülményekhez, társadalmi tényezőkhöz kapcsolódik.
  • A szubkultúrához tartozók többnyire elfogadják a domináns társadalmi kultúrát, de párhuzamosan megteremtik a saját kultúrájukat.
  • Jellegzetes nyelvhasználat, szleng is kapcsolódik hozzá.

Példák

  • korosztályok mentén kialakuló szubkultúrák (ifjúsági)
  • szexuális szubkultúrák (homoszexualitás, szingli életmód)
  • hivatáshoz kapcsolódó szubkultúrák (művészek)
  • lakóhely szerinti szubkultúrák (fővárosi, vidéki)
  • devianciákhoz kötött szubkultúrák (kábítószerfüggők, bűnelkövetők)
  • érdeklődés szerint kialakuló (zenei, olvasói, filmes szubkultúrák, gamerek, sorozatrajongók stb.)

Források

További információk

  • Rácz József: Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkori "devianciák"; Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp., 1989 (Animula könyvek)
  • Enyedi Zsolt: Politika a kereszt jegyében. Egy politikai szubkultúra természetrajza; Osiris, Bp., 1998 (Osiris könyvtár. Politológia)
  • Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok; Scientia Humana, Budapest, 1998
  • Kárpáty Ágnes: Buddhizmus Magyarországon avagy Egy posztmodern szubkultúra múltja és jelene; MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Bp., 2001 (MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont munkafüzetek)
  • Avantgárd, underground, alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Horváth. Zsolt; Artpool Művészetkutató Központ–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp.–Pécs, 2003
  • Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években; 2. jav. kiad.; Noran, Bp., 2004
  • Ifjúsági "szubkultúrák" Magyarországon és Erdélyben. Tanulmánykötet; szerk. Szapu Magda; MTA PTI, Bp., 2004 (Scientia humana. Politológia)
  • Deviáns ifjúsági szubkultúrák és művelődési lehetőségeik; szerk. Eszenyi Miklós; Magyar Kulturális, Közösségi és Turisztikai Egyesület, Miskolc–Bp., 2005
  • Markó György: A Kalef. A Moszkva téri galeri, 1964–1965; H&T, Bp., 2005 (Állambiztonság, ügynökök, akták)
  • Havasréti József: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban; Typotex, Bp., 2006 (Kommunikációkutatás)
  • Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról; szerk. Jakab Albert Zsolt, Keszeg Vilmos; BBTE–Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007 (Kriza könyvek)
  • Horváth Sándor: Kádár gyermekei. Ifjúsági lázadás a hatvanas években; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2009
  • Zenei szubkultúrák médiareprezentációja. Stílusok, színterek, identitáspolitikák; szerk. Guld Ádám, Havasréti József; Gondolat–PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék–PTE Zenélő Egyetem, Bp.–Pécs, 2012 (Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok)
  • Mészáros György: Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia; Iskolakultúra–Gondolat, Veszprém–Bp., 2014 (Iskolakultúra-könyvek)
  • Műfajok, stílusok, szubkultúrák. Tanulmányok a magyar populáris zenéről; szerk. Ignácz Ádám; Rózsavölgyi, Bp., 2015
  • Szummer Csaba: Pszichedelikumok és spiritualitás; KRE–L'Harmattan, Bp., 2015 (Károli könyvek. Monográfia)
  • Pokoli aranykor. New wave koncertplakátok a '80-as évekből. Bp. Szabó György és Szőnyei Tamás gyűjteményeiből; szerk. Rieder Gábor; Kieselbach, Bp., 2017 + CD
  • Mészáros György: Pedagógiai etnográfia; ELTE Eötvös, Bp., 2017
  • Tófalvy Tamás: Túl a szubkultúrán, és vissza. Populáris zenei színterek, műfajok és az internet; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2017 (Műút-könyvek)
  • Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban. Gyűjtemények története; szerk. Apor Péter; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • A szintetikus drogok világa. Diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák; szerk. Demetrovics Zsolt; Animula, Bp., 2000
  • Koroknay Klára: Szubkulti. Egy budapesti szubkultúra. A programfüggők társasága; 2. bőv. kiad.; szerzői, Bp., 2021