Jelenleg a Szotalol olyan téma, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt a széles nyilvánosság figyelmét felkeltette. Megjelenése óta a Szotalol vitákat és vitákat váltott ki a történelemben való relevanciájától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szotalol-hez kapcsolódó legjelentősebb szempontokat, elemezve annak eredetét, fejlődését és a mai következményeket. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Szotalol hogyan alakította át a kultúra, a politika, a gazdaság és a technológia különböző aspektusait, megmutatva hatását az idők során különböző kontextusokban.
![]() | |||
Szotalol | |||
| |||
IUPAC-név | |||
(RS)-N--metánszulfonamid | |||
Kémiai azonosítók | |||
PubChem | 5253 | ||
ChemSpider | 5063 | ||
DrugBank | DB00489 | ||
KEGG | D08525 | ||
ChEBI | 63622 | ||
ATC kód | C07AA07 | ||
Gyógyszer szabadnév | sotalol | ||
Gyógyszerkönyvi név | Sotaloli hydrochloridum | ||
InChIKey | ZBMZVLHSJCTVON-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 2380820 | ||
UNII | A6D97U294I | ||
ChEMBL | CHEMBL471 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C12H20N2O3S | ||
Moláris tömeg | 272,36 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biohasznosíthatóság | >95% | ||
Biológiai felezési idő |
12 óra | ||
Kiválasztás | vese anyatej | ||
Terápiás előírások | |||
Jogi státusz | receptköteles | ||
Terhességi kategória | B (US) | ||
Alkalmazás | orális |
A szotalol egy nemspecifikus béta-adrenerg receptorblokkoló gyógyszer, melyet szívritmuszavarok kezelésére használnak.
A szotalol mind a béta-1, mind pedig a béta-2 receptorokat gátolja. Nem rendelkezik sem intrinsic szimpatomimetikus aktivitással, sem membránstabilizáló hatással. Mint egyéb béta-blokkolók, a szotalol is gátolja a renin felszabadulását. A szotalol renin-szuppresszáló hatása nyugalmi állapotban és fizikai erőkifejtés során is jelentős. A béta-blokkoló hatás csökkenti a szívfrekvenciát (negatív kronotrop hatás) és a szívkontrakciók erejét (negatív inotróp hatás). Ezek a változások csökkentik a szívizomzat oxigénszükségletét és a szív munkateljesítményét. A szotalolnak mind béta-adrenoreceptor blokkoló (Vaughan Williams szerinti II csoportra jellemző), mind az akciós potenciál időtartamát a repolarizációs fázis megnyújtása révén növelő (Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző) antiarrhythmiás hatása is van. A szotalol nem hat az akciós potenciál 0 fázisára, ezáltal nem befolyásolja a depolarizációs fázist. Fő hatása a pitvar, a kamra és a járulékos köteg effektív refrakter periódusának növelése. Az EKG-n a PR-, a QT- és a QTc-megnyúlás mutatkozhat. A QRS időtartam szignifikánsan nem változik. A szotalol d- és l-enantiomerje hasonló, Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző hatással rendelkezik, míg a béta-blokkoló hatásért gyakorlatilag teljesen az l-enantiomer felelős. Szignifikáns béta-blokkoló hatás már kisebb dózis adásakor is jelentkezik, de a III. csoportra jellemző hatás általában csak nagyobb adagok esetén figyelhető meg. A III osztálynak megfelelő antiarrhythmiás hatás a monofázisos akciós potenciál akut megnyújtásának tulajdonítható, ami a vezetési sebesség megváltoztatása nélkül következik be. Megnő az abszolút refrakter periódus. Ez az elektrofiziológiai hatásmechanizmus fennáll mind a jobbra, mind a balra forgató enantiomernél, és kimutatták a pitvar, az AV csomó, az accessorius nyaláb és a kamra területén egyaránt. A sotalol intrinsic szimpatomimetikus aktivitás nélküli béta-blockoló hatása csak a balra forgató enantiomerre jellemző és körülbelül egyformán érinti mind a b1, mind a b2 receptort. A sotalol a szimpathikus tónus függvényében csökkenti a szívfrekvenciát, a szív kontraktilitását, az AV átvezetési sebességet és a plazma renin aktivitást. A sotalol gátolja a b2 receptorokat, ezért fokozhatja a simaizomtónust.