Szobota István
Manapság a Szobota István széles körben vitatott téma világszerte. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Szobota István emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A történelem során a Szobota István vita, kutatás és elemzés tárgya volt számos területen. Relevanciája túlmutat a határokon, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki tanulmánya iránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szobota István különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt hatását. Ez a cikk az eredetétől a fejlődéséig a Szobota István különféle vonatkozásaival és a mai társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozik.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szobota István | |
| Született | 1911 - 1994 Budapest |
| Meghalt | 1994 (82-83 évesen) |
| Nemzetisége | magyar  |
| Stílusa | realista, naturalista |
| Iskolái | elemi-polgári, gimnázium |
| Mestere(i) | Autodidakta |
| Aki(k)re hatott | Gergely Árpád festő, |
Szobota István (Budapest, 1911–1994) festőművész, grafikus, karikaturista.
Életútja
A középiskola után Párizsba utazott tanulni. Közben Tuniszban is eltöltött egy pár hónapot, de valószínűleg megélhetési problémák miatt egy év után hazajött. Ekkor behívták katonának. A második világháború kitörése után az orosz frontra irányították. Amikor az alakulata megsemmisült, visszaindult Magyarországra. 1943-ban Kolozsváron telepedett le, megnősült.
1944-ben megszületett az első gyermeke, majd 1949-ben a második. Kolozsváron a Világosság nevű magyar újságnál volt rajzoló-karikaturista, többnyire politikai témájú munkái voltak. Emellett festett is, a képeket vidéken próbálta eladni.
1949-ben, amikor a román állam az állampolgári státuszokat rendezte, felszólították, hogy vegye fel a román állampolgárságot, de mivel ő ezt megtagadta, ezért egyik éjjel elvitték. Családja három hónap múlva kapott tőle levelet, amikor már Pesten volt. Leírta, hogy levitték a román-magyar határra, és egyszerűen átlökték Magyarországra, iratok nélkül. Elkapták, és Debrecenben az ÁVÓ-n három napig verték, mert azt hitték, hogy kém, azután elengedték. Családja csak évek múlva tudott utána jönni Pestre.
Zamárdiba 1956 tavaszán költözött, amikor a szülei elhunytak. Itt eleinte elég sokat nélkülözött, majd sikerült egy német, osztrák, olasz, holland vevőkört kialakítania. Itt került jó baráti kapcsolatba Gergely Árpád festővel, aki a vadaszatról és a vadállatokról szóló képeit az ő instrukciói alapján kezdte festeni. Zamárdiból elköltözött Sopronba, még itt is alkotott, de már korántsem annyit, mint Zamárdiban. 1994-ben hunyt el.
Magányos „kan” volt, nem tartozott semmiféle klikkhez, társasághoz, a Képzőművészeti Alapot meg kifejezetten gyűlölte a kommunista rendszerrel együtt.
Képei a következő portálokon láthatók
- The world's largest artist, artwork and museum database
- HungArt – Szobota István (1911 – 1994) Archiválva 2011. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
