Szili Sándor

Ebben a cikkben a Szili Sándor témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely téma az évek során számtalan kutatás és vita tárgya volt. A Szili Sándor olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, és jelentősége számos területre kiterjed, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Szili Sándor különböző aspektusait, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit. Reméljük, hogy ez a cikk informatív és ösztönző forrásként szolgál mindenki számára, aki többet szeretne megtudni erről a lenyűgöző témáról.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Szili Sándor (egyértelműsítő lap).
Szili Sándor
Született1939. április 6.
Pestszentlőrinc
Elhunyt2020. október 10. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • esztergályos
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 2002. május 14.)

Szili Sándor (Pestszentlőrinc, 1939. április 6. – Budapest, 2020. október 10.)[1] magyar országgyűlési képviselő, a Baloldali Alternatíva Egyesülés és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyik alapítója, esztergályos, filmszínész. Szili József (1929–2021) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár testvére.

Család

Édesapja Szili József (1901–1967) BSZKRT-alkalmazott, tisztviselő. Édesanyja Czellahó Mária (1910–2002) háztartásbeli. Bátyja József irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. Nővére Mária bérszámfejtő. Öccse László lakatos.

1959-ben nősült. Felesége Lipták Ágnes magyar-történelem szakos tanárnő. Gyermekeik: Szili Sándor (1961–) történész-ruszista; Szili Ágnes (1967–) magyar-angol szakos tanárnő.

Szakmai életút

1953-tól a budapesti (Kispest kerületi) Vörös Csillag Traktorgyár (volt Hofherr és Schrantz) esztergályos tanonca. Az inaséveket követően 1955–ben szabadult fel (szakmunkás-bizonyítványt kapott). 1973-ban esti gimnáziumban érettségizett. 1990-ig a Vörös Csillag Traktorgyárban, illetve annak 1973-as név-, valamint profilváltása után a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti üzemében esztergályos, gépbeállító, művezető. A szakma többszörös kiváló dolgozója. 1985-ben a Gépipar Kiváló Dolgozója.

1957-től amatőr színjátszó. Az 1960-as évek elejétől tagja a Budapesti Ifjúsági Színpad, majd a Pinceszínház társulatának. 1964 és 1966 között elvégezte a MAFILM Filmszínészképző Stúdiót. Statiszta és epizódszerepeket alakított magyar, illetve külföldi filmekben:

1969-ben felhagyott a színészettel. Az 1980-as évek második felében reklámfilmekben vállalt szerepeket.

Közélet

1970-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja. 1988-ban a Baloldali Alternatíva Egyesülés egyik megalapítója. Az MSZP alakuló kongresszusán 1989-ben az Országos Elnökségbe választották, a párt Munkástagozatának vezetője lett. Ezektől a funkcióktól 1990-ben, országgyűlési képviselővé választása után, megvált. 1996-tól 2002–ig az MSZP Dolgozói Tulajdonosi Tagozatának alelnöke volt.

1990-ben az első szabadon választott magyar parlamentbe az MSZP országos listájáról jutott be. Az 1994-es, illetve az 1998-as országgyűlési képviselő-választásokon a Budapest 27. sz. (XVIII. kerület) egyéni választókerületben szerzett mandátumot. A parlamentben a Honvédelmi Bizottság tagja (1990-1994), a Honvédelmi Bizottság alelnöke (1994-1996), az országgyűlés jegyzője (1996-1998), a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja (1998-2002), az IPU magyar-francia baráti tagozatának tagja. 1996-ban megkapta a Honvédelemért Emlékérem I. fokozatát. 2002-ben visszavonult a közélettől.

Jegyzetek

  1. ↑ https://hang.hu/belfold/2020/10/11/elhunyt-szili-sandor-volt-orszaggyulesi-kepviselo/

Források

  • Biográf Ki Kicsoda 2002. Bp., 2001. Enciklopédia Kiadó. 1721. p.
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda. Bp., 1996. Biográf Kiadó. 940-941. p.
  • Választás ’98. Országgyűlési képviselők. Bp., 1998. BM Országos Választási Iroda. 194. p.
  • Országgyűlési választások 1994. Bp., 1994. BM Kiadó. 206. p.
  • Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. Bp., 1990. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. 237. p.