Szilassy Etelka

Napjainkban a Szilassy Etelka olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szilassy Etelka az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. A munkahelyi hatásától a szórakoztatásra és kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Szilassy Etelka olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szilassy Etelka jelentőségét és hatását különböző területeken, elemezzük következményeit, és átgondoljuk a jövőjét egy egyre inkább összekapcsolódó és kölcsönösen függő világban.

Szilassy Etelka
SzületettSchreier Etel
1883. szeptember 27.
Szentes
Elhunyt1933. március 6. (49 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető

Szilassy Etelka, névváltozat: Szilasi Etel, született: Schreier Etel (Szentes, 1883. szeptember 27.[1]Budapest, Józsefváros, 1933. március 6.)[2][3] színész- és énekesnő.

Életútja

Schreier János és Rozner Janka leánya. Horváth Zoltán színészképző iskolájának elvégzése után 1903-ban Miskolcon, Németh József színtársulatánál lépett először színpadra. Miskolcról Kecskemétre, majd Győrbe szerződött. Innen a budapesti Magyar Színházba ment, ahol mint társulati tag a Hajdúk hadnagyában a kadét, a Drótostótban Zsuska és Mici, a Koldusgrófban Jessy szerepét játszotta. A Magyar Színházból Sopronba, majd Debrecenbe szerződött mint szubrett-primadonna és népszínműénekesnő.

Schreier családi nevét 1907-ben Szilasira változtatta.[4] 1919. július 2-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül ment Gyenis Ede színészhez,[5] majd visszavonult a színpadtól. Esküvői tanúik Dezsőffy László és Zerkovitz Béla voltak. Halálát asztma, szívbénulás okozta.

Fontosabb szerepei

  • János vitéz (címszerep)
  • Elvált asszony (címszerep)
  • A víg özvegy (címszerep)
  • Finum Rózsi (Tóth Ede: A falu rossza)
  • Török biróné (Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.