Szilágy-patak
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szilágy-patak-et, azt a témát, amely jelentős hatással volt a kortárs társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Szilágy-patak felkeltette az akadémikusok, a terület szakértői és a nagyközönség figyelmét, vitát és érdeklődést váltva ki a következményeiről. Az évek során a Szilágy-patak fejlődött és új árnyalatokat szerzett, és olyan referenciaponttá vált, amely különböző területeken előtte és utána jelölt meg. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Szilágy-patak különböző dimenzióit, eredetétől a mai relevanciáig, valamint lehetséges jövőbeli fókuszát. Ezen túlmenően kitérünk a jelenséggel kapcsolatban felmerült különféle nézőpontokra és véleményekre, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk a Szilágy-patak-ről.
A Szilágy-patak egy Romániában eredő és ugyanitt a Szamosba torkolló patak neve.
Földrajza
A patak a Szamos bal oldali mellékága. Szilágy megyében, Szilágyfőkeresztúr határában ered. Jobb partjáról egy kisebb oldalág, majd bal oldaláról, Szilágyszegtől fölfelé hét, többségében a Szilágysági-Bükkben eredő oldalág csatlakozik bele és Szélszeg fölött torkollik a Szamosba.
E folyócskáról kapta nevét a megye is.
A Szilágy-patak mellett fekvő települések
Szilágygörcsön, Szilágyfőkeresztúr, Szilágyszentkirály, Nyírfalva, Szilágyszeg, Szilágycseh, Mutos, Égerhát és Szélszeg.
Története
Szilágy pataka (Aqua Scylag) nevét először 1246-ban Ugruc falunál, majd 1349-ben említi ismét egy oklevél Diósad (Ód) birtok keleti részén, Baksavölgy mellett.
1479-ben Bőnye határán tűnt fel usque fluvium Zylaghpathaka néven.
1548-ban mint határfolyót említik Szilágypatakát és Kemenpatakát Mutos és Cseh birtokok között.
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája II.: A várak. Birtokosaik és Zilah története. : Szilágy vármegye közönsége. 1901. 129. o. Online elérés
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}