Napjainkra a Szentes Városi Könyvtár olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a széles nyilvánosság figyelmét felkeltette. A Szentes Városi Könyvtár relevanciája vitát generált, amely a politikai és társadalmi szférától a mindennapi beszélgetésekig terjed. A Szentes Városi Könyvtár-et évtizedek óta tanulmányozzák és kutatják a tudás különböző területein, ami hatalmas felhalmozott tudást eredményezett annak fontosságáról és a modern társadalomra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szentes Városi Könyvtár különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, elemezve időbeli alakulását és jövőbeli következményeit.
Szentes Városi Könyvtár | |
A Szentes Városi Könyvtár az egykori zsinagóga épületében | |
Alapítva | 1949 |
Székhely | 6600 Szentes, Kossuth Lajos utca 33-35. |
Irányítószám | 6600 |
Igazgató | Sallainé Gresó Klára |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Szentes Városi Könyvtár weboldala |
A Szentes Városi Könyvtár jelenleg a Kossuth Lajos utca 33-35. alatt álló egykori zsinagóga felújított épületében működik. Több mint 110 ezres könyvállománnyal, számos folyóirattal és audiovizuális dokumentummal, rendszeres művészeti és kulturális kiállításokkal, előadásokkal, valamint informatikai és felnőttoktatási szolgáltatásokkal áll a látogatói rendelkezésére.
Szentesen a 19. században jöttek létre az első gyűjtemények.[1] Az 1859-ben a református egyháztanács által alapított gimnázium könyvtári gyűjteménye az 1870-es évek elején már mint városi kölcsönkönyvtár működött.
1897-ben alakult meg a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat. Ennek könyvtára mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazott,[2] melyek szintén nem csak a múzeumi kutatómunkát segítették.
Testületeknek, olvasóköröknek is volt kölcsönözhető állománya, mellettük a magánkönyvtárak és két üzleti céllal létrejött kölcsönzőhely működött. Utóbbiak egyike Untermüller Ernő[halott link] nyomdász tulajdonában volt.
A rendszert Sebestyén Géza dolgozta ki 1946-ban. 1949-ben jött létre – az Országos Könyvtári Központ felügyelete alatt – egy Körzeti Könyvtárnak nevezett elosztóközpont Szentesen (Farkas Mihály utca 13.). Könyvet nem kölcsönzött. Feladata volt a megye északi településein ún. népkönyvtárak alapítása, és könyvekkel való ellátása. Látványos rendezvényekkel igyekezett az olvasási kultúra terjedését elősegíteni. A Körzeti Könyvtár 1950-ben hozta létre a Petőfi utcában a Városi Könyvtárat, ami kölcsönzött is. A kezdeti időkben a felnőtt és a gyermekolvasókat külön-külön időpontban várta. Este 7-ig, 8-ig, sőt szombat és vasárnap is nyitva volt. A kölcsönözhető állomány néhány ezer, szigorúan a kor ideológiájához illő kötetből állt.[3]
1952-ben megszűnt a Körzeti Könyvtár ellátó szervezetként működni. Egybeolvadt az általa létrehozott Városi Könyvtárral, és Járási Könyvtárként működött tovább. Még ugyanebben az évben a József Attila utca 1. szám alá költözött az egykori Simkó Ignác-féle bérházba (az épület 1914-ben épült szecessziós stílusban Bene Árpád tervei alapján, és földszinti helységei egyikében Schwarz Erzsébet magánkönyvtára működött.) Ekkor már 4 főfoglalkozású könyvtáros dolgozott az intézményben.
1960-ban az akkori igazgató, Berezvai Lajosné (1927-2006) Csongrád megyében elsőként itt alakított ki szabadpolcos rendszert.[4] Előtte a könyveket zárható szekrényekben tartották, és az olvasó csak a könyvtárostól kaphatta meg azokat.
A 60-as évektől felgyorsult az olvasni való gyarapodása. A kezdetben 14 ezer kötetes állomány 1984-re 114 ezerre növekedett, a folyóiratok száma pedig 200 körül volt. A szentesi intézmény 1975-ben kialakított egy zenei sarkot 380 hanglemezzel és két lemezjátszóval. 1981-ben sikerült önálló zenetermet is létesíteni, ahol hanglemezeket lehetett helyben egyénileg hallgatni, sőt kölcsönzésre is volt lehetőség.[3]
Az évtizedek alatt a József Attila utcai épület zsúfolttá vált. 1984-ben a felnőtt könyvtár átkerült az egykori Szentesi Takarékpénztár 1929-ben épült székházába,[5] a helyén pedig a Szabadság térinél tágasabb otthont kaphatott az 1974-ben létrehozott önálló Gyermekkönyvtár.
Ez a költözés már Majtényiné Túri Katalin (1953-1999) irányításával történt, aki kinevezésekor az ország legifjabb könyvtárigazgatója volt. Hét munkatársával a hagyományos feladatok mellett megerősítette a városi közgyűjteményekkel való együttműködést, és számos újszerű feladatot – helyismereti kutatómunka, kiadványok gondozása, "vállalkozó könyvtár"[6] – vállalt fel és látott el magas színvonalon.
A könyvtár az 1980-as évekre az informálódás és a kultúra bázisává vált. Kiállítások, irodalmi műsorok, ismeretterjesztő előadások és vetélkedők bővítették szolgáltatásait. 1997 augusztusában a Képviselő-testület az új kihívásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében Közhasznú Társasággá alakította a Városi Könyvtár szervezetét.[7] A kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánítás időpontja: 1998. január 1.
Az intézmény 1998-ban átköltözött a felújított és a könyvtári céloknak megfelelően átalakított zsinagóga épületébe. A szeptember 18-i megnyitás[8] óta megnövekedett alapterülettel és szolgáltatási palettával, folyamatosan korszerűsített informatikai felszereltséggel, impozáns környezetben Archiválva 2013. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben[9] várja a látogatóit, olvasóit.
Ezzel egyidejűleg a Gyermekkönyvtár a József Attila utcai épületből átkerült a Petőfi utca 1. alatt felszabaduló helységekbe. 2004 óta a könyvtár Szentesi kistérség szolgáltató központjaként is működik. 2007-ben a Gyermekkönyvtárt szervezetileg az intézményhez csatolták.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése értelmében a Kht. formájában működő társaságok a társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább. Erre tekintettel Szentes Város Képviselő-testülete 291/2008. (XII.19.) Kt. határozatával módosította a Szentes Városi Könyvtár Kht. alapító okiratát.[7] Az intézmény eközben megőrizte kiemelten közhasznú minősítését.
Szentes Város Önkormányzata a 2016. szeptember 22-én megtartott 7. rendes ülésén döntött a Szentes Városi Könyvtár NKKft. végelszámolással történő megszüntetéséről,[10] majd a 2017. január 26-i 1. soros ülésén hozott határozatával[11] megalapította a Szentes Városi Könyvtár néven az új költségvetési intézményt.
A könyvtár működésének alapja a jól szervezett és folyamatosan karbantartott, megújuló dokumentumállomány.[12] A Szentes Városi Könyvtár mintegy 110 ezres könyvállománnyal rendelkezik, a gyarapodás évente átlagosan 3 ezer új kötet. A helyben olvasható folyóiratok (havi-, heti- és napilapok) száma 174.[13] Az online katalógus az interneten keresztül folyamatosan elérhető módon biztosítja az állományban való tájékozódást.
A különgyűjtemények között elsőként említendő a Gyermekkönyvtár, amely a Petőfi utca 1. alatti telephelyen 14 éves korig várja olvasóit.
A Hangoskönyvtár az intézmény egyik legnépszerűbb különgyűjteményeként CD-k, DVD-k, zenék, filmek és hangoskönyvek kölcsönzését végzi. Az EU gyűjtemény az Európai Unióhoz kapcsolódó különgyűjteményként a vonatkozó joganyaghoz és dokumentumokhoz biztosít hozzáférést.
A helyismereti, helytörténeti gyűjtemény a könyvtár fennállása óta gyűjti a városra vonatkozó nyomtatott dokumentumokat, illetve a helyi szerzők munkáit. Az állomány fejlesztése mellett a 2011-ben szervezetté váló digitalizálás életre hívta az e-Könyvtár Szentes digitális helytörténeti gyűjteményt, amely a helyi periodikák és kiadványok mellett képek és multimédiás tartalmak folyamatosan bővülő gyűjtőhelye.
Az intézmény folyamatosan bővülő szolgáltatásairól a könyvtár honlapján és a Képviselő-testület által elfogadott 2012. évi üzleti tervében lehet informálódni. A főbb területek a következők: