Szeiler Aranka
Mára a Szeiler Aranka a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a politikai döntésekre gyakorolt hatásáig a Szeiler Aranka a jelenlegi beszélgetések és viták központi témájaként pozicionálta magát. A jelenség jobb megértése érdekében fontos elemezni annak különböző dimenzióit és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szeiler Aranka különböző aspektusait, és azt, hogy ezek hogyan alakították és befolyásolták környezetünket.
| Szeiler Aranka | |
| Született | Szeiler Aranka 1909. május 5. Budapest |
| Elhunyt | 1982. január 31. (72 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Szendrődi Ildikó |
| Foglalkozása | tornász |
Szeiler Aranka, Nándorné (Budapest, 1909. május 5. – Budapest, 1982. január 31.) magyar olimpikon tornász.
Pályafutása
A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) sportolójaként vett részt tornászversenyeken.
Ezen az olimpián szerepelt először a női torna. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon torna, összetett csapat sportágban, csapattársaival (Hámos Mária, Hennyey Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessy Margit, Pályi Margit, Rudas Irén, Szeiler Aranka (Nándorné), Szöllősi Ilona, Tóth Judit) a 4. helyen végzett.
Női tornászcsapatunk az első nap után vezetett, a másodikon azonban a pontozók tevékenységének eredményeként a negyedik helyre esett vissza. A Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) igazgató tanácsa 1932 novemberében a tornászcsapat tagjainak a pontozás miatti sérelem elégtételeként a MOTESZ nagy bronzérmét adományozta, zománcozott öt karikával, „Emlékül és elégtételül – 1928” bevésett felirattal.
Források
- Szeiler Aranka profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Kahlich Endre-Gy. Papp László-Subert Zoltán: Olimpiai Játékok 1896-1972; Sport Kiadó, Budapest, 1972
- Szeiler Aranka. matsz.hu. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)
