Szamoshát
Napjainkban a Szamoshát olyan téma, amely minden korosztály és származású ember érdeklődését felkelti. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Szamoshát vitákat és vitákat váltott ki szerte a világon. Relevanciája vitathatatlan, hatása a tudás különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben a Szamoshát különböző szempontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak fontosságát és a mai életre gyakorolt hatását. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt az összetett és többdimenziós témát, átfogó és teljes képet adva az olvasónak a Szamoshát-ről és annak társadalmunkra gyakorolt hatásáról.
Szamoshát Szatmár egyik kistája, a Szamos folyó alsó folyása mentén.
Leírása
A Gutin-hegység után, Szinérváraljánál a Szatmári-síkságra kiért Szamos folyó Mátészalkáig terjedő szakasza mentén mindkét parton fekvő településeket körülfogó táj neve: Olcsvaapáti, Panyola, Szamoskér, Kérsemjén, Nábrád, Szamosszeg, Tunyogmatolcs, Győrtelek, Ököritófülpös, Rápolt egészen a Románia területéhez került Szatmárnémetiig a közelebbi és távolabbi Szamos menti falvak sorolhatók a Szamosháthoz.
A Szamoshát egykori központja, régi vásáros helye Szatmárnémeti volt.
Lakosságának túlnyomó része magyar, de keleti felén románok is laknak.
A trianoni békeszerződés után a terület egy része Romániához került.
A Szamos mente híres gyümölcstermő terület, a falvak alatti gyümölcsöseivel, gyümölcserdőivel, a szilva és a szatmári szilvapálinka hazája.
Földrajza
A Szamos gyakori mederváltozásai, a folyó mentén az évenkénti áradások által lerakott homokból, iszapból kialakult, úgynevezett folyóhátat nevezzük Szamoshátnak, mely az Ecsedi-lápot keletről 3-4 km szélességben szegélyezi, a terület környezeténél 2-3,5 méterrel magasabban fekszik.
Források
- Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye
- Magyar néprajzi lexikon