A Szalay Zoltán (újságíró, 1985) témája ma rendkívül fontos, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A történelem során a Szalay Zoltán (újságíró, 1985) vita és tanulmányozás tárgya volt, mivel hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a kultúráig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szalay Zoltán (újságíró, 1985) fontosságában, időbeli alakulásában és a mai társadalomban betöltött relevanciájában. Elemezzük a hatását a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan alakította ki a minket körülvevő világgal való interakciót. Továbbá feltárjuk a Szalay Zoltán (újságíró, 1985) lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy megértése hogyan járulhat hozzá a társadalom fejlődéséhez.
Szalay Zoltán | |
Született | 1985. június 30. (39 éves) Dunaszerdahely |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Szalay Zoltán (Dunaszerdahely, 1985. június 30.) író, újságíró, jogász.
A Pozsonyi Magyar Gimnáziumban érettségizett 2004-ben. A Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát 2009-ben.
Előbb az államigazgatásban dolgozott jogászként, majd 2012-től az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2013–2016-ban a főszerkesztője. 2015-től az Új Szó munkatársa, 2016–2018-ban a főszerkesztője. 2020-tól a Denník N szerkesztője.[1]
Írásait közölte többek között az Alföld, a Bárka, az Élet és Irodalom, az Irodalmi Szemle, a Jelenkor, a Kalligram, a Korunk, a Látó, a Műhely, a Műút, a Prae, az Új Forrás, a Vár Ucca Műhely, a Magyar Napló, a Szépirodalmi Figyelő, az Új Szó, a Vasárnap és a Denník N.