A Szakértői rendszer világában a megközelítések, ötletek és vélemények sokfélesége rendkívül gazdag tudáscserét generálhat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a témát övező különböző aspektusokban, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől a jövőbeli következményekig a Szakértői rendszer az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ezen a cikken keresztül megpróbáljuk feltárni a Szakértői rendszer különböző aspektusait és relevanciáját a kortárs világban, új perspektívákat és reflexiókat kínálva, amelyek hozzájárulnak a transzcendentális téma körüli vita gazdagításához.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Szakértői rendszernek (expert system) vagy más néven tudásalapú rendszernek olyan rendszert nevezünk, amely tartalmaz szakértő ember/munkavállaló által birtokolt feladat-specifikus tudást és analitikus képességet, melyek nélkül az adott feladat nem valósítható meg.
Ilyen rendszereket először mesterségesintelligencia-kutatók fejlesztettek az 1960-as és 1970-es években és az 1980-as években kerültek elsőként kereskedelmi forgalomba.
A szakértői rendszer leggyakoribb formája egy olyan program, amely szabályok halmazából áll, melyekkel információt (melyet a felhasználó ad meg) analizál egy bizonyos problémakörben, valamint matematikailag is analizálja a problémát, és (annak természetétől függően) az eszközölendő javításokhoz egy végrehajtandó cselekvéssorozatot javasol a felhasználónak.
Az ilyen rendszereknek olyan képességei vannak, melyekkel látszólag logikusan érvelve vonnak le következtetéseket.