Szabó Dávid (nyelvújító)

Napjainkban a Szabó Dávid (nyelvújító) nagyon fontos témává vált társadalmunkban. A Szabó Dávid (nyelvújító) létrejötte óta egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség körében. Hatása különböző területeken, a kultúrától a gazdaságig, így a politikáig és a környezetvédelemig is megmutatkozott. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szabó Dávid (nyelvújító) jelentőségét, időbeli alakulását és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül elemezzük a Szabó Dávid (nyelvújító) körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy jobban megértsük annak hatókörét és következményeit.

Szabó Dávid
SzületettSzabó Dávid
1752.
Bodrogkeresztúr
Elhunyt1828. március 20.
(75–76 évesen)
Sárospatak
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752. – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.

Élete

A bodrogkeresztúri református anyakönyv egy utólagos, 1911-es bejegyzése szerint 1752-ben született. A helyi református anyakönyvezés csak az 1750-es évek második felében indult meg, így korhű bejegyzés nem áll rendelkezésre a születését illetően. Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a Magyar Hírmondót. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.

Szenvedélyes szógyártó volt. A nyelvújítás történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. II. Józsefnek a német nyelv használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a Magyar Hírmondónak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szavakat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.

Regényfordításába, az 1787-ben megjelent Szigvártba is az újonnan csinált szavak egész tömegét szőtte. Johann Martin Miller német író (1750–1814) Werther-utánzatát (Siegwart, eine Klostergeschichte, 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű szentimentális regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben Kazinczy Ferenc is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült.

Művei

  • Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
  • Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
  • A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.

A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.

Emlékezete

  • Élete és munkássága emlékét őrzi Móra Ferenc Enygeges belörmész és egyéb altiszt című novellája (megjelent az író A fele sem tudomány című kötetében).

Források

További információk