Szabó Árpád (földrajzi író)
A mai világban a Szabó Árpád (földrajzi író) olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely több közönség figyelmét is felkeltette. Akár a kortárs társadalomban betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Szabó Árpád (földrajzi író) sokféle véleményt és nézőpontot tudott generálni. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Szabó Árpád (földrajzi író) számtalan vita és vita tárgya volt. Ebben a cikkben a Szabó Árpád (földrajzi író)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítéssel olyan átfogó jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Szabó Árpád (földrajzi író) fontosságát és hatását a mai világban.
| Szabó Árpád | |
| Született | 1952. március 26. (73 éves) Szilágynagyfalu |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, földrajzi és honismereti író |
Szabó Árpád (Szilágynagyfalu, 1952. március 26. –) erdélyi magyar pedagógus, földrajzi és honismereti író.
Életútja
A szilágysomlyói Simion Bărnuţiu Líceumban érettségizett (1971), majd Aradon elvégezte a meteorológiai szaktechnikumot is (1973), később a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen földrajz–orosz szakos tanári diplomát szerzett (1980). Előbb hidrológus volt Székelyhídon (1974–76), majd földrajzot tanított Zilahon (1980–83). Azután újra hidrológusként dolgozott (1983–90), 1990 óta ismét tanár Zilahon az 1. sz. Általános Iskolában, óraadó tanár a tanítóképzőben és 1991-től a Református Kollégiumban.
Szakírói munkássága
Természetismereti írásai 1979-től jelennek meg A Hétben, 1990-től a Szilágysági Szó, Szilágyság, Erdélyi Gyopár, Szilágysági Vidéki Napló hasábjain. A varsolci víztárolóról írott tanulmánya az Ora Şcolii c. tájékoztató közlönyben (1992/4) látott napvilágot. Magyar nyelvű cikkei újabban főleg A Hétben és a Szilágyságban jelennek meg.
Az Erdélyi túrák c. turistakalauzban (Budapest, 2002) a Meszes-hegységet ismertette, az EKE kiadásában megjelent Múlt és jelen c. kötetben (Kolozsvár, 1996) a Meszes környéke turisztikai vázlatát írta meg, a Zilahi körkép c. háromnyelvű kötetben (Zilah, 2002) Zilah városát és környékét mutatta be.
Társasági tagság
- Az Erdélyi Kárpát-Egyesület alapító tagja és megyei elnöke (1991)
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Szabó Árpád (1952) szócikkét lásd 528. p. ISBN 973 97980 0 4
.svg){kind=small}