Szűz Mária háza

Szűz Mária háza
Település	Selçuk
Ország	Törökország
Egyházmegye	İzmiri főegyházmegye
Világörökség-azonosító	1018rev-004
Elhelyezkedése
Szűz Mária háza Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 54′ 42″, k. h. 27° 20′ 02″37.911527777778, 27.33397222222237.911528°N 27.333972°EKoordináták: é. sz. 37° 54′ 42″, k. h. 27° 20′ 02″37.911527777778, 27.33397222222237.911528°N 27.333972°E
A Szűz Mária háza hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűz Mária háza témájú médiaállományokat.

Szűz Mária
Mária-tisztelet Szeplőtelen fogantatás Theotokosz Istenanyaságának ünnepe Máriás lelkület A kultusz Magyarországon Mária mennybevétele Üdvözlégy Rózsafüzér Kisboldogasszony Regina coeli Szűz Mária háza
Szervezetek
Mária Rádió Mária légió Mária kongregáció Máriás papi mozgalom
Sablon:Szűz Mária 2 m v sz

Szűz Mária háza a törökországi Efezusban található. A keresztény és muszlim kegyhely a Koressos hegyen található nem messze az Égei-tengertől. A törökök a felfedezés előtt Pangaia Kapulunak (Szentséges Szűz kapui) kolostoraként tartották számon, majd a felfedezés után mai neve Meryem Ana Evi (Mária Anya Háza), vagy röviden Meryemana (Mária Anya) a neve.

Emmerich Anna Katalin a látnok apáca - többek között - megálmodta, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit "Efezustól három órányira" egy házban töltötte. Látomásában részletesen ír Szűz Mária halálának körülményeiről, hogyan tudták meg az apostolok Mária haldoklásának hírét, hogyan halt meg, temették el és támadt fel. A német apáca álmait, látomásait Clemens Brentano jegyezte le, és kiadásra került Szűz Mária élete címmel. A könyv hatására, 1881-ben egy francia pap Julien Gouyet abbé fedezett fel egy Égei-tenger felé néző kis ősi romos kőházat. Felfedezésének a helyi szerzetesek és az İzmiri érsekség sem tulajdonított jelentőséget, hiszen a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg. 1891-ben egy francia kórházban, Izmírben, Maria de Mandat Grancey a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője is elolvasta a könyvet, és rábeszélt egy természettudóst a kutatásra. Henry Jung három társával és a könyvvel a kezében átkutatta a vidéket és egy forrás mellett megtalálták a romot 1891 július 29-én.

• Efezustól délkelet felől menve balkéz felé egy hegyen található. - Ezt a hegyet Fülemüle-hegynek hívják.
• A ház és Efezus között kanyargó patak.
• A hegy tetejéről rá lehet látni a tengerre, ahol több sziget pillantható meg. - Szamosz szigete látható.
• A ház alaprajza négyszögletes.
• A ház belső szerkezetét szétválasztja a tűzhely, ami középen helyezkedik el. - 1898 augusztus 24-én a házban a padozatot felbontották, és megégett kőre találtak 50 cm mélyen.
• Az oszmán telekkönyvben Panagia (Szentséges Szűz) háromkapus kolostoraként volt beiktatva.

Azt a barlangot, amelybe eltemették volna Szűz Máriát, nem találták meg.

Több irat említi azt, hogy Szűz Mária Efezusban járt. A legtekintélyesebb köztük az efezusi zsinat jegyzőkönyve. Csak jóval később a 9. században állította először riman-bavazigi püspöke, Mose bar Kipha, hogy Szűz Mária itt halt meg. Ugyanezt vallotta Dionüsziosz bar Szalibi antiochiai pátriárka és Nagy Mikhael.

A Kaposvárhoz tartozó Kaposfüreden, az Állomás u. 61/A szám alatt a világon egyedülálló módon felépítették Szűz Mária utolsó földi lakhelyének, az efezusi háznak a pontos mását. A házat a Mindszenty József Kongregáció működteti. A Kongregáció első elnöke és a Ház létrehozója Török Marcell (1942-2016) atya volt.^[1]

• 1967. július, VI. Pál pápa
• 1979. november, II. János Pál pápa
• 2006. november 29., XVI. Benedek pápa

• Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete. Új Ember 2007
• Szűz Mária élete, Boldog Emmerich Anna Katalin látomása szerint Archiválva 2020. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Katolikus lexikon
• Michael Hesemann: A názáreti Mária Szent István Társulat 2012