Szöul állomás | |||||
Helyi elnevezés | |||||
Hangul | 서울역 | ||||
Handzsa | 서울驛 | ||||
Átdolgozott átírás | Seoulyeok | ||||
Magyaros átírás | Szouljok | ||||
Alapadatok | |||||
Vágányok száma | 2 / 2 / 2 / 4 | ||||
Utasforgalom | 91 707 fő/nap | ||||
1-es vonal | |||||
| |||||
Száma | 133 | ||||
Címe | 122 Pongne-tong 2-ka (Bongnae-dong 2-ga), Csung-ku (Jung-gu), Szöul | ||||
Megnyitása | 1974. augusztus 15. | ||||
Típusa | föld alatti | ||||
Üzemeltető | Seoul Metro | ||||
4-es vonal | |||||
| |||||
Száma | 426 | ||||
Címe | 14 Tongdzsa-tong (Dongja-dong), Jongszan-ku (Yongsan-gu), Szöul | ||||
Megnyitása | 1985. október 18. | ||||
Típusa | föld alatti | ||||
Üzemeltető | Seoul Metro | ||||
Kjongi–Csungang (Gyeongui–Jungang) | |||||
| |||||
Száma | P313 | ||||
Címe | 43-205 Tongdzsa-tong (Dongja-dong), 405 Hangangdero (Hangangdaero), Jongszan-ku (Yongsan-gu), Szöul | ||||
Megnyitása | 1900 | ||||
Típusa | föld feletti | ||||
Üzemeltető | Korail | ||||
AREX | |||||
| |||||
Száma | A01 | ||||
Címe | 43-227 Tongdzsa-tong (Dongja-dong), Jongszan-ku (Yongsan-gu), Szöul | ||||
Megnyitása | 2010. december 29. | ||||
Típusa | föld alatti | ||||
Üzemeltető | Korail Airport Railroad Corporation | ||||
Elhelyezkedése | |||||
Szöul állomás Pozíció Szöul térképén | |||||
é. sz. 37° 33′ 11″, k. h. 126° 58′ 21″37.55319, 126.972637.553190°N 126.972600°EKoordináták: é. sz. 37° 33′ 11″, k. h. 126° 58′ 21″37.55319, 126.972637.553190°N 126.972600°E | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul állomás témájú médiaállományokat. |
Szöul állomás fontos vasúti csomópont Szöulban, mely az 1-es, 4-es, Kjongi–Csungang (Gyeongui–Jungang) és AREX metróvonalakat, két hagyományos és egy KTX nagysebességű vasútvonalat szolgál ki.
Az eredeti Szöul állomást 1900-ban építették, 33 m²-es faépület volt, mely a Jomcshom (Yeomcheom) hídnál állt és Namdemun (Namdaemun) állomásnak hívták. A Dél-mandzsúriai Vasúttársaság 1925-ben emelt grandiózus, neoreneszánsz stílusú vöröstégla-épületet, melyet Cukamoto Jaszusi (塚本靖) tervezett. A főépülethez az 1960-as években két szárnyat építettek a megnövekedett utasforgalom kiszolgálására. 2004-ben új állomásépületet terveztek, amely már a KTX nagysebességű vonatait is képes fogadni, így ezt a régi épületet bezárták. 2009-ben elkezdték átalakítani, majd 2011-ben kulturális központként nyitották meg újra, ahol kiállításokat, rendezvényeket, előadásokat tartanak.
A modern Szöul állomás négy metróvonalat, valamint a Kjongbu (Gyeongbu) és a Kjongi (Gyeongui) vasútvonalakat, és a Kjongbu (Gyeongbu) nagysebességű vasútvonalat szolgálja ki.
1-es vonal | ||
---|---|---|
Városháza Szojoszan (Soyosan) és Kvangun (Gwangun) Egyetem felé |
személy- és expresszvonat |
Namjong (Namyeong) Incshon (Incheon), Szodongthan (Seodongtan) vagy Sincshang (Sinchang) felé |
Korail | ||
Végállomás felé |
ITX: Kjongbu (Gyeongbu) és Kjongdzson (Gyeongjeon) vonal KTX: Kjongbu (Gyeongbu) vonal |
Jongdungpho (Yeongdeungpo) Puszan (Busan) és Csindzsu (Jinju) felé |
Hengsin (Haengsin) Végállomás felé |
KTX: Kjongi (Gyeongui), Kjongbu (Gyeongbu), Kjongbu KTX, Tonghe (Donghae) vonal |
Kvangmjong (Gwangmyeong) Puszan (Busan), Maszan (Masan), Csindzsu (Jinju) és Phohang (Pohang) felé |
4-es vonal | ||
Höhjon (Hoehyeon) Tanggoge (Danggogae) felé |
személy- és expresszvonat |
Szungmjong (Sungmyeong) Női Egyetem Oido felé |
Kjongi–Csungang (Gyeongui–Jungang) | ||
Sincshon (Sinchon) Munszan (Munsan) felé |
személy- és expresszvonat |
Végállomás felé |
AREX | ||
végállomás | személyvonat |
Kongdok (Gongdeok) Incshoni (Incheoni) repülőtér 2 felé |
végállomás | expresszvonat |
Incshoni (Incheoni) repülőtér 1 Incshoni (Incheoni) repülőtér 2 felé |