A következő cikkben megvizsgáljuk, hogy a Szölkup nyelv milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. A Szölkup nyelv eredetétől napjainkig a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődésének témája volt. Ebben a cikkben elemezzük a Szölkup nyelv-hez kapcsolódó különböző perspektívákat, valamint a technológia, a kultúra, a politika és a gazdaság területén gyakorolt következményeit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Szölkup nyelv hogyan befolyásolta és változtatta meg interakciónk, kommunikációnk és navigációnk módját a mai világban. Kétségtelen, hogy a Szölkup nyelv jelentős nyomot hagyott társadalmunkban, és továbbra is releváns téma lesz a jövőben is.
Szölkup шöльӄумыт əты (šöl'qumyt əty) | |
Beszélik | Oroszország |
Terület | Jamali Nyenyecföld |
Beszélők száma | 1716 (1989), 1020 (2010) fő |
Nyelvcsalád | uráli szamojéd nyelvek déli szamojéd nyelvek kamassz-szölkup csoport szölkup |
Írásrendszer | cirill (egykor), latin (ma) |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | sehol |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | sel |
ISO 639-3 | sel |
A szölkup nyelv (saját elnevezéseivel шöльӄумыт əты / šöl’qumyt əty, magyarul emellett szelkup, a többi elnevezést ld. lejjebb) a déli szamojéd nyelvek utolsó még beszélt tagja, de olyan kis létszámú népesség használja, hogy a nyelv kihalása szinte bizonyosnak mondható. Az Ob felső és középső folyásának vidékén kb. 250 000 négyzetkilométernyi területen 1989-ben három, egymást alig-alig megértő nyelvjárásban 1716-an beszélték, és körülbelül még ugyanennyien vallották magukat szölkupnak, míg a terület orosz ajkú lakossága ennek a sokszorosa. A 2010-es években még tovább csökkent szölkup beszélőinek száma, így jelenleg veszélyeztetett nyelvnek számít. A szölkupok magukat nem tartják egységes népnek, társadalmuk rettentő bonyolult, az északi és déli nyelvjárásokban a számontartott frátriák tagjai más és más szabályok szerint kell házasodjanak a sok szintű hagyományos házasodási osztályokból. Régebben hívták őket hibásan osztják szamojédoknak. Valójában évezredek óta már semmi közük az obi-ugor osztjákokhoz.
A nyelv különböző saját elnevezései (cirill betűs írással és latin betűs fonetikus átírással):
шӧльӄумыт әты | šöľqumyt әty |
чумыль ӄумыт әты | čumyľ qumyt әty |
сӱccӱ ӄумыт әты | śüssü qumyt әty |
шӧш ӄумыт әты | šöš qumyt әty |
тӱй ӄумыт әты | tüj qumyt әty |
Nyelvükben van alanyi és tárgyas igeragozás, ami nemcsak a többi szamojéd nyelv jellemzője, hanem a magyar és a mordvin nyelvé is. A másik jellegzetesség a főnévragozásban az élő és az élettelen megkülönböztetése, ami egyetlen más uráli nyelvben sem fordul elő.
A középkor és kora újkor folyamán a szölkup volt a belső szibériai népek közti párbeszéd eszköze (lingua franca). A 20. század végén a nyelv egyik ismert kutatója volt Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij. Nálunk Simon Kuper és Pusztay János jelentetett meg egy szölkup társalgási könyvet (Szelkupszkij razgovornik. Narimszkij dialekt, 1993).
A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő):1999