Szén-diszulfid

Szén-diszulfid
Szén-diszulfid
2 dimenziós szerkezet
IUPAC-név	Szén-diszulfid
Más nevek	szénkéneg
Kémiai azonosítók
PubChem	6348
ChemSpider	6108
EINECS-szám	200-843-6
KEGG	C19033
ChEBI	23012
RTECS szám	FF6650000
InChIKey	QGJOPFRUJISHPQ-UHFFFAOYSA-N
UNII	S54S8B99E8
UN-szám	1131
ChEMBL	CHEMBL1365180
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CS2
Moláris tömeg	76,1 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék Nem tiszta állapotban világossárga
Sűrűség	1,26 g/cm³
Olvadáspont	-111,6 °C (161,6 K)
Forráspont	46 °C (319 K)
Oldhatóság (vízben)	0,2 g/100 ml (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F) Mérgező (T)[1]
NFPA 704	4 3 0
R mondatok	R11, R36/38, R48/23, R62, R63[1]
S mondatok	(S1/2), S16, S33, S36/37, S45[1]
Lobbanáspont	-30 °C
Öngyulladási hőmérséklet	90 °C
LD50	1200 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Szén-dioxid Karbonil-szulfid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A szén-diszulfid (vagy más néven szénkéneg) a szén-dioxid kénanalóg^[3] vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont alkohollal, éterrel és kloroformmal.^[4] Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például zsírok, olajok, gyanták, kaucsuk, jód, foszfor, kén) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes, éterre emlékeztető szagú vegyület. A közönséges szén-diszulfid kellemetlen (a rothadt retekére emlékeztető) szagú, mert fény hatására bűzös vegyületekké bomlik. Fénytörése nagy.

Könnyen bomlik, ami azzal magyarázható, hogy benne a kén -2-es oxidációs számú, ami nem túl stabilis oxidációs állapot.

Gyúlékony vegyület, már parázsló gyújtópálcától is meggyulladhat. Világoskék lánggal ég, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik. A szén-diszulfid-levegő elegy már szikra hatására is belobbanhat.

${\displaystyle \mathrm {CS_{2}+3\ O_{2}\rightarrow CO_{2}+2\ SO_{2}} }$

A szén-diszulfid anhidrotiosav, tiobázisokkal tiokarbonátokká alakul.

${\displaystyle \mathrm {CS_{2}+Na_{2}S\rightarrow Na_{2}CS_{3}} }$

Reakcióba lép alkoholos hidroxilcsoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel, így például a nátrium-cellulózzal alkotott, sűrű kolloid oldata a viszkóz.

A szén-diszulfid erős méreg, főként a központi idegrendszerre hat. Gőzeinek ismételt belégzésekor először mámoros hangulatot, indokolatlan jókedvet okoz, majd dührohamokat kap a mérgezett. Fülzúgást, kettős látást, éjszakai álmatlanságot, szédülést, fejfájást, ingerlékenységet okozhat.

Előállítása történhet elemeiből, vagy metánból és kénből.

${\displaystyle \mathrm {C+2\ S\rightarrow CS_{2}} }$

${\displaystyle \mathrm {CH_{4}+4\ S\rightarrow CS_{2}+2\ H_{2}S} }$

Elemeiből úgy állítják elő, hogy kéngőzöket izzó faszénen vezetnek át. A távozó gőzöket víz alá vezetik. A szennyezéseket klórmész és ólomsók jelenlétében végzett desztillációval távolítják el. A szennyező anyagok eltávolíthatók higany(II)-klorid 1%-os oldatával összerázva is, ekkor a kellemetlen szagú kéntartalmú vegyületek higany(II)-szulfiddá (HgS) alakulnak.

Mivel jó oldószer, a felhasználása is ezen tulajdonságon alapszik. Oldja a ként, a foszfort, a kámfort, a kaucsukot. Az iparban zsírok, olajok, gyanták kivonására alkalmazzák. A műselyemgyártásban nagy mennyiségben használják viszkóz előállítására. Használható a kaucsuk vulkanizálására, valamint a növények kiültetése (palántázása) előtt a különösen értékesebb, finomabb terményeknél a drótféreg (Agriotes spp.) irtására^[5] és az ürgék ellen^[6] is. A filoxéra megelőzésére helyenként még ma is alkalmazzák.^[7]

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret