A mai világban a Sylvester tehetetlenségi tétele egyre aktuálisabb érdeklődési témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sylvester tehetetlenségi tétele példátlan jelentőségre tett szert a modern társadalomban. A Sylvester tehetetlenségi tétele eredetétől napjainkig a társadalmi szereplők tanulmányozásának, vitájának és érdeklődésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sylvester tehetetlenségi tétele jelentőségét és hatásait mindennapi életünk különböző területein, a gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és a személyközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Sylvester tehetetlenségi tétele különböző oldalait és a mai világ alakításában betöltött szerepét.
A lineáris algebrában Sylvester tehetetlenségi tétele kijelentéseket tesz bilineáris formák együtthatómátrixairól, és azt állítja, hogy bizonyos tulajdonságok bázisváltás hatására sem tűnnek el.
A tételt J. J. Sylvester brit matematikusról nevezték el.
Legyen véges dimenziós komplex vektortér, és legyen hermitikus szeszkvilineáris forma. Ekkor a elfajulási tér
A tétel kimondja, hogy előáll a
direkt összeg, ahol minden vektorra, és hasonlóan minden vektorra.
Ez azt is jelenti, hogy választható bázis -ben úgy, hogy az hermitikus szeszkvilineáris formát ábrázoló mátrix diagonális legyen:
Továbbá ennek a mátrixnak a főátlóján csak az 1, –1 és 0 számok fordulnak elő, és a főátlón kívül minden elem nulla.[1]
Ha szimmetrikus mátrix, és invertálható mátrix, akkor a tételből következik, hogy és pozitív és negatív sajátértékei multiplicitással megegyeznek. Ez nem triviális, hiszen egy négyzetes mátrix sajátértékei csak az transzformációra invariánsak, nem pedig -ra.
A tétel nem teljesül hermitikus bilineáris formákra.
Legyenek most az , és alterek definiálva, mint korábban. Ekkor a tételből következik, hogy az
számok invariánsak az hermitikus szeszkvilineáris formákra. Így például
Ez a szócikk részben vagy egészben a Trägheitssatz von Sylvester című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.