Simon Gizi

Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Simon Gizi-et, egy olyan témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, a Simon Gizi olyan fókuszponttá vált, amely figyelmet és gondolkodást igényel. Egy átfogó és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Simon Gizi különböző oldalait és dimenzióit, feltárva jelentését, hatását és relevanciáját a mai világban. Ez a cikk a történetétől a jövőjéig a Simon Gizi-be fog beleásni, hogy teljes és gazdagító perspektívát kínáljon a témáról, amely senkit sem hagy közömbösen.

Simon Gizi
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született

Lviv[3]
Elhunyt1935. február 4.
Budapest
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Gizi témájú médiaállományokat.

Simon Gizi, Simon Gizella (Lemberg, 1909 körül – Budapest, Ferencváros, 1935. február 4.)[4] színésznő.

Életútja

Lembergben született, ahol apja, Simon Mihály katonai szolgálatot teljesített. Édesanyja Somodi Cecília. Énektanulmányokat Egerben folytatott, Komáromi Ödönnél, Komáromi Pál operaénekes édesapjánál.[5] Színiiskolát nem végzett. Színészi pályáját Kecskeméten, Csáki Antal társulatánál kezdte, ahová kisebb szerepekre szerződött, mégpedig drámai és operai szerepekre egyaránt: Vasgyáros (Claire), Új rokon (Blanka), Taifun (Hempel Teri), János vitéz (Iluska), Parasztbecsület (Lola), Carmen (Mercedes), Faust (Siebel). 1924-ben Lászlóffy V. Bódog szerződtette társulatához és végigjárta az ország északkeleti területi nagyobb városait. A harmadik évben Mariházy Miklós társulatának koloratur-primadonnája volt, de emellett a heroina-szerepkörben is működött. Itt fedezte fel a Vígszínház, a Darázsfészek Sally Boid szerepében. 1926-ban a Vígszínházhoz szerződött. Az Antóniában (Piri) mutatkozott be és tehetséget sugárzó játékával, üde megjelenésével egyszerre méltónak bizonyult a Vígszínház együtteséhez. Fontosabb szerepeket játszott még: Ezüst kazetta, Világbajnok, Őnagysága őrangyala, Kisközpont című darabokban. 1931 és 1933 között az Andrássy úti Színházban játszott, majd 1935-ig a szerződés nélküli színművészek névsorában szerepelt, február elején hirtelen halt meg hashártyagyulladás következtében. Halálát egyes feltételezések szerint orvosi műhiba okozta, 1935 júliusában nyomozást is indítottak ennek kiderítésére.[6]

Tehetséges, ösztönös színésznő volt, megvolt benne az igazi színész legfontosabb tulajdonsága, hogy minden szerep hangjába és karakterébe hiánytalanul bele tudta magát élni.

Fontosabb szerepei

  • Piri (Lengyel M.: Antónia)
  • Albine (Deval: Őnagysága őrangyala)
  • Ilona (Lakatos L.: Lipótváros)

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum
  3. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 329/1935. folyószáma alatt.
  5. ↑ Esti Kurir, 1935. február 6.
  6. ↑ Kis Ujság, 1935. július 23.

Források

További információk

  • Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny.
  • A Farkasréti temető 2003-ban. Összeállította Tóth Vilmos.
  • Ujság, 1935. július 23.