Shkumbin
Ebben a cikkben a Shkumbin különböző aspektusait fogjuk feltárni. Ez a téma az idők során sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkeltette. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Shkumbin alapvető szerepet játszott életünk különböző területein. Egy kimerítő elemzésen keresztül elmélyülünk a Shkumbin árnyalataiban és dimenzióiban, feltárva annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Shkumbin körül létező különböző perspektívákat, így lehetővé válik ennek a nagyon releváns témának a szélesebb és teljesebb megértése.
| Shkumbin | |
 | |
| A Shkumbin völgye Librazhd közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Albánia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 181 km |
| Vízhozam | 62 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2441 km² |
| Forrás | Pogradec |
 é. sz. 40° 52′ 58″, k. h. 20° 34′ 54″40.882800°N 20.581800°E | |
| Torkolat | Adriai-tenger |
| é. sz. 41° 02′ 23″, k. h. 19° 26′ 34″41.039722°N 19.442778°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Shkumbin témájú médiaállományokat. | |
A Shkumbin (ókori latin nevén Genusus) Albánia ötödik leghosszabb, kelet–nyugati irányú folyója az ország középső részén. Hossza 181 kilométer, vízgyűjtő területe 2441 négyzetkilométer, vízhozama 62 m³/s. Pogradectől délkeletre ered, északi irányú felső folyása után Librazhdnál nyugatra fordul, és széles völgyületet kialakítva szeli át a Közép-Albán-hegységet, majd a Karavastai-lagúnánál az Adriai-tengerbe folyik. A partján fekvő jelentős település Elbasan.
A Shkumbin völgye osztja ketté néprajzi-dialektológiai értelemben az albánságot: a folyótól északra a gegek, délre a toszkok élnek.
