Sebészi műszerek

Sebészi műszer minden olyan, általában fémből készült eszköz, amit a sebész a beavatkozás elvégzése során használ. Ezek elhelyezésére a nagy műszerasztal és a Sonnenburg-asztal szolgál, mindkettőnek meghatározott rendje van. A Sonnenburg-asztal helyezkedik el a beteghez közel, ezen vannak az éppen aktuálisan szükséges műszerek.

1. Szövetek szétválasztásának műszerei
2. Vérzéscsillapítás műszerei
3. Rögzítés és feltárás műszerei
4. Speciális műszerek
5. Szövetek egyesítésének műszerei

Szikék

• hagyományos
• cserélhető pengéjű
• egyszer használatos, eldobható

Ollók

• egyenes vagy hajlított
• hegyes-hegyes, hegyes-tompa, tompa-tompa
• Cooper-olló: hegyes-tompa hajlított, zömök olló, varróanyag vágásához
• Mayo-olló: tompa-tompa hajlított, karcsú olló, preparáláshoz
• peritoneumolló: gombos, egyenes olló, hashártya vágásához
• térdes olló: érlumen megnyitásához

Ollók tartása: mindig az 1. és 4. ujjak vannak a gyűrűkben, a 2. ujj a forgáspontnál támaszt.

Érfogók: az érlumen végleges elzárására használhatók. Roncsolják az ér intimáját. Inkább kis erek lefogására használják.

• Pean: lehet egyenes vagy hajlított, de nincs fog a végén
• Kocher: mint a Pean, de ennek fog van a végén
• moszkító: a legkisebb Pean és Kocher
• Lumnitzer: a legnagyobb hajlított Kocher, peritoneum kifogására, törlő befogására használható, érfogóként nagyon ritkán alkalmazzák!

Deschamps-tű: aláöltésre, ligatúra elhelyezésére használható. Van belőle jobb és bal oldali

Elektrokoagulátor: hőhatással zárja el az ereket. Lehet monopoliáris és bipoláris. Vágó funkciója is van.

Szövetek rögzítéséhez

• anatómiai csipesz: nincs fog a végén
• sebészi csipesz: fog van a végén, bőr, izom és peritoneum megfogására használjuk
• speciális csipeszek: fogászcsipesz, bayonett-csipesz (fül-orr-gégészetben használják), Braun csipesz (kézsebészeti műtéteknél ín megfogására használják )

A csipeszeket tollszár-tartással kell fogni.

Textíliák rögzítéséhez

• cserebogár: rövid, 8-as alakú, hegyes műszer, a műtéti izolálótextiliák rögzítéséhez
• Backhaus féle kendőfogó: hasonló, fogószerű kivitelben
• Doyen: nagyobb, szögletes idomú, szövetek textilekhez való rögzítésére
• peritoneumfogó: a második izolálási vonal kialakításánál van kulcsszerepe, a peritoneum megfogására használható
• Lumnitzer: igen sokoldalú eszköz, műszerek a nagy műszerasztalól a Sonnenburg-asztalra való helyezésére is használható

Kampók és lapocok

• lapocok: egyetlen, széles, kampószerűen álló végük van
• kampók:
  • francia vagy Langenbeck lapos kialakításúak
  • kosaras kampók 2-, 4-, 6-, 8-ágúak
  • speciális (Amerikai; Szent Márk )
• sebhorgok: egy, hegyes végük van
• spatulák: a kívánt alakra hajlíthatók

Önfeltárók

• Finochietto-féle mellkasi feltáró: fogasléccel és fogaskerékkel állítható a szélessége
• Gosset-féle hasi feltáró: önszorítós megoldás, kisebb műszer
• mastoid retractor: zárszerkezettel működő fogó

Bélfogók: hosszában rovátkolt fogók, gyakran gumicsővel.

Dissectorok: az egyik legnagyobb speciális műszer, melyet gyakran műszerek megfogására használnak Érleszorítók: az érlumen reverzíbilis elzárását teszik lehetővé.

• Satinsky-érelszorító: íves végű érleszorító fogó
• De Bakey-érelszorító: térdes kialakítású érleszorító fogó
• Blalock-érelszorító: csavarmenettel záródó érleszorító, általában gumicsövekkel
• bulldog: kicsi, rövid érleszorító, a cserebogárhoz hasonló kivitelben

Szerv- és szövetfogók

• Museux: tumorok kicsípésére való
• Volkmann-féle kanál: éles szélű kanál, szövetdarabok kiemelésére
• Luer-féle tracheakanül: lehet fémből és műanyagból is
• raspatórium: a csonthártya eltávolítására való (bécsi, kaparaspa)
• gipszvágó olló
• porcolló
• vésők, kalapács
• csontcsípő

• Mathieu: hagyományos tűkhöz való, marokkal zárható, végén zárszerkezettel
• Hegar: gyűrűs fogású, atraumatikus tűkhöz való
• Zweifel: erővágó-szerű áttétellel működik, alakra a Mathieu-höz hasonló

• bőrtűk: vágóélük van, a keresztmetszetük háromszög alakú, ívük a kör 1/4-e vagy 3/8-a (jele B)
• izomtűk: szintén háromszög alakú keresztmetszet, az ív 1/2-es vagy 5/8-os (jele G) . A bőr- és izomtűket nem lehet alkalmazni érben, bélben, parenchymás szervekben, illetve ott, ahol nagy vérzésre lehet számítani.
• Bassinitűk: vágó élük van, keresztmetszete háromszög alakú, ív , (jele Ga)
• serosa: kerek keresztmetszet, az ív tetszőleges lehet, hegyes. Erek, belek, idegek öltésénél használható. (jele Pb)
• parenchyma: kerek keresztmetszet, de tompa vég (nem okoz epeszivárgást)
• atraumatikus: a varróanyag a tű folytatásában halad, így nem feszíti szét a szúrcsatornát
• sokszögű tű: hegszövet öltéséhez használható

Lásd még: Sebészi tűk és varróanyagok

Def.: Természetes, vagy szintetikus anyagok, amelyek összetartó erőként szerepelhetnek a szövetszélek, szövetfelszínek között, amíg egy tartós, kötőszövetes összeköttetés kialakul a sebfelszínek között.

A jó varróanyag jellemzői: (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők)

• megfelelő szakító- és nyújtási szilárdság
• jó csomózhatóság és csomótartás
• könnyen kezelhető
• monofil, sima felület
• fűrész- és vágóhatás nélküli
• jól sterilezhető
• enzimekkel szemben ellenáll (csak ha nem felszívódó)
• ellenállóak savakkal, lúgokkal, baktériumokkal szemben is
• nem okoz oedemát, nem toxikus, nem allergizál, nem drenál
• nem karcinogén
• kis szöveti reakciót okoz

Nem felszívódó varróanyagok:

• selyem
• len
• fém
• mesterséges: poliamid, poliészter, polipropilén, polibutészter, politetrafluoroetilén (PTFE)

Felszívódó varróanyagok:

• catgut
• kollagén
• poliglikolsav
• poliglükonát
• polidioxanon

Varróanyagok száljellege

• MONOPHIL: gyengék, kis vágóhatással rendelkeznek, nem vezetik a kórokozókat
• POLIPHIL: erősek, vezetik a kórokozókat a szálak között, van sodrott (twisted) és fonott (braided) formája
• PSEUDOMONOPHIL (monofilamentizált poliphil): erősek, nem drenálnak, kis vágóhatással rendelkeznek

Reakcióindex: a varróanyag átmérője osztva a reakcióudvar átmérőjével.

Kapocsrakó csipesszel lehet felhelyezni, kapocsszedő csipesszel lehet eltávolítani. Stapler = kapocsrakó gép, történeti szempontból fontos a Petz-féle gép. Szép sebgyógyulást eredményez. Olyan helyen használják, ahol a sebgyógyulás esztétikája fontosabb, mint a varrat teherbírása (például nyaki sebeknél).

A műtőben a műszerek tárolására két asztal szolgál, a nagy műszerasztal és a kisebbik Sonnenburg asztal, amiről műszerel a műtősszakasszisztens. A műtét kezdetén az előreláthatólag szükséges eszközöket helyezi fel a Sonnenburg-asztalra, ahonnan a nagy műszerasztalra nem szabad műszereket visszahelyezni, mert ezek vérrel, illetve más, nem steril anyagokkal szennyeződhettek.

A nagy műszerasztalon a műszercsoportoknak megfelelően helyezzük el a műszereket. Középre tesszük a cserebogarakat, Doyeneket és az ollókat. A tűfogók az asztal betegtől távolabbi (könnyebb érthetőség kedvéért: alsó) szélére, középre kerülnek, tőlük balra az anatómiai, jobbra a sebészi csipeszek. A feltáró műszerek helye az asztal bal felső sarka. A bal alsó sarokba kerülnek a speciális műszerek, a fogászcsipeszek az anatómiai csipeszektől balra. A tűk a felső szélen, középen vannak, a tűk és a feltárók közé a szikék kerülnek. A jobb alsó sarokban vannak a vérzéscsillapítás műszerei, a jobb felső sarokban a törlők és izolációs textilek. A jobb felső sarokban van ezenkívül egy Lumniczer, benne jódos gézzel, a műtéti terület fertőtlenítéséhez.

A Sonnenburg-asztalra minden műtősszakasszisztens egy, a szakképzés során tanult séma szerint helyezi fel a műszereket. A Sonnenburg-asztal általános rendje egy meghatározott sémát követ, mely a műtétet műszerelő műtősnők számára irányadó. Az asztal közepén a Doyenek és cserebogarak, a jobb szélén pedig a peritoneumfogók és érfogók találhatóak. Az operatőr területén egy szike, egy anatómiai és egy sebészi csipesz, egy Cooper-olló és egy Mayo-olló, az asszisztens területén egy Cooper-olló, egy anatómiai és egy sebészi csipesz, a műtősnő területén pedig csak egy Cooper-olló található. Az asztal betegtől távolabbi részére készítjük a tűfogót, befogott tűvel és fonallal, ez az egyetlen műszer, amelynek a hegye kifelé áll.

Bőr- és izommetszéshez 4 cserebogárra, és a seb méretétől függően 4 vagy 6 Doyenre, a seb zárásához izom- és bőrtű szükséges

6 cserebogarat, 6 Doyent és 6 peritoneumfogót és az operatőrnek egy peritoneumollót teszünk fel a Sonnenburg-asztalra a műtét kezdetén. A későbbiekben szükség lesz hasi feltáróra is.

Szükség van serosatűre, izom- és bőrtűre.

Szükség van a bőr- és izommetszésnél említett műszereken kívül egy térd ollóra a vénafal V alakú bemetszéséhez, fogászcsipeszre a vénafal rögzítéséhez a kanül bevezetése során, és természetesen az előre elkészített kanülre.

A Backhaus-csíptető egy a sebészetben használatos rugós horog. A műtét közben a műtött területet körülhatároló lepedők és kendők rögzítésére szolgál.

A dissector egy az orvostudományban használatos eszköz. Leginkább a sebészetben és annak minden ágában alkalmazzák képletek kifejtésére, szétválasztására, preparálására.

A Mathieu-tűfogó a sebészetben leginkább használt rugós tűfogó. (Raoul Mathieu párizsi műszerész fejlesztette ki.)

A Kjelland-fogó egy a sebészetben alkalmazott műszer. Jellemzői: egyenes fogó, a kanalak csúsztatható zárban keresztezik egymást, a kanál csekély bajonettszerű hajlata a medence görbülete felé

• Sebészi tűk és varróanyagok
• Sebészet
• Orvostudomány