Schneeferner
Ma a Schneeferner olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Schneeferner évek óta a különböző területeken dolgozó szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciáját számos tanulmány, konferencia és publikáció tükrözi, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét különböző összefüggésekben. A Schneeferner olyan téma, amely határokon átível, és különböző korú, nemű, kultúrájú és nemzetiségű embereket ér el, gazdagító párbeszédet generálva, amely lehetővé teszi, hogy különböző nézőpontokból megértsük. Ebben a cikkben elmélyülünk a Schneeferner világában, feltárva annak eredetét, fejlődését és következményeit a mai társadalomban. Interjúk, elemzések és tanúságtételek révén hangot adunk azoknak, akikre hatással volt a Schneeferner, és elmélyülünk annak globális következményeiben.
| Északi Schneeferner | |
 | |
| Az északi Schneeferner és a déli Schneeferner maradványai (balra) 2006-ban | |
| Ország |  Németország |
| Régió | Wetterstein hegység, Bajor Alpok |
| Terület | 0,278 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Északi Schneeferner
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 47° 24′ 50″, k. h. 10° 58′ 30″47.413889°N 10.975000°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 50″, k. h. 10° 58′ 30″47.413889°N 10.975000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Északi Schneeferner témájú médiaállományokat. | |
| Déli Schneeferner | |
 | |
| Ország | Németország |
| Régió | Wetterstein hegység, Bajor Alpok |
| Terület | 0,08 km² |
|
Déli Schneeferner
Pozíció Németország térképén
| |
| é. sz. 47° 24′ 50″, k. h. 10° 58′ 30″47.414000°N 10.975000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Déli Schneeferner témájú médiaállományokat. | |
A Schneeferner a Zugspitze csúcsától délre, nyugatról keleti irányba lejtő felületen kialakult kettős gleccser, a Reintal völgy felső részén. Olvadékvizei a karsztos talajban tűnnek el, hogy később a Reintal alsó részén felbukkanva a Partnach hegyi folyót táplálják. A Schneeferner az Alpok egyik legészakibb gleccsere.
Története
A kis jégkorszak végén, a 19. században a mai két gleccser egész területét egyetlen nagy gleccser, a Plattachferner takarta be, mintegy 300 hektár területen.[1] Visszahúzódása után ma is jól felismerhető morénákat hagyott maga után.
Körülbelül 1860-tól az 1950-es évekig a gleccser évi átlag 23 000m²-t vesztett felületéből.[2] Ennek során 1900 körül az északi és déli része között megszűnt az összeköttetés. Az északi résztől elvált egy keleti szárny is, ami aztán később teljesen eltűnt.
A 20. század második felében az északi Schneeferner fogyatkozása lelassult, mivel megmaradt része egy árnyékos medencében terül el. Időszakonként, így 1965 és 1968, valamint 1974 és 1980 a gelccser növekedésére is sor került.[3] A déli Schneeferner esetében is megfigyelhetők voltak jelentős növekedési szakaszok.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b bayerische-gletscher.de. . (Hozzáférés: 2013. június 11.)
- ↑ Zum Gletscherverhalten in den Alpen im zwanzigsten Jahrhundert Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Klimastatusbericht 2001 des DWD
- ↑ Die Entstehung des Zugspitzmassivs und seiner Gletscher Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Information der Bayerischen Zugspitzbahn
Források
- ↑ Juhász: Juhász, Árpád. Gleccserek – a Föld hőmérői. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (2012). ISBN 978-963-19-7237-5
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneeferner témájú kategóriát.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schneeferner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.