Sarvaly

A mai világban a Sarvaly nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és a társadalom minden területén. Egyre többen keresnek információkat és ismereteket a Sarvaly-ről, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásai, akár történelmi jelentősége miatt. A Sarvaly-re fordított növekvő figyelem miatt elengedhetetlen, hogy teljes mértékben megértsük a témával kapcsolatos összes szempontot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sarvaly különböző aspektusait, az eredetétől a mai hatásig, hogy teljes és részletes képet adjunk erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Sarvaly valamikori falu Veszprém vármegyében egy bazalt hegyen.

Az 1530-as években elpusztult. A késő középkori falut feltárták. Többek közt Holl Imre és Parádi Nándor végeztek itt ásatásokat. A leletek egy részét, a falu makettját a Nemzeti Múzeum magyar történelmi állandó kiállítása is bemutatja. Az ásatások eredményei fontos részét képezik a középkori közép-európai faluról alkotott ismereteknek.

Sarvaly házai nagyok voltak: a háromhelyiségesek 17 méter körüliek, de vannak négy- és öthelyiséges épületek is, amelyek közül a leghosszabb 36 méter volt. A házakhoz más településektől eltérően pincéket is építettek, vélhetően bortárolás céljára.

A falu templomának romjai ma is megtalálhatók az erdőben.

Területe („pusztája”) sokáig a veszprémi püspökségé volt. A terület ma Sümeghez tartozik, vadászház áll itt.

A mára félig kiszáradt Sarvaly-forrás közelében található a különleges formájú Ördögigafa.

Források