Napjainkban a Sarló és kalapács olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Az élet különböző területeire jelentős hatással bíró Sarló és kalapács példátlan vitákat váltott ki, támogatókat és kritikusokat egyaránt vonzva. Ahogy a Sarló és kalapács továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kollektív tudatra, befolyása számos szektorra kiterjed, a politikától a szórakoztatásig, és a technológiától a társadalomig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sarló és kalapács különböző aspektusait, megvizsgálva jelenlegi relevanciáját és lehetséges jövőbeli hatásait.
A sarló és kalapács (☭) kommunista szimbólum, amely kifejezi a kommunizmussal, valamely kommunista párttal vagy állammal való kötődést. Sarló fölött keresztbe tett kalapácsot ábrázol – a két eszköz a szegényparasztság és a proletariátus összefogásának jelképe.[1] A szimbólumok egymás mellé helyezésükkel az ipari munkások és a parasztok szövetségét, összetartozását akarták kifejezni.
A sarló és kalapács elődjének az eke és kalapács jelkép tekinthető. Az eke szimbólumot feltételezhetően az orosz bolsevik forradalom alatt kezdték el alkalmazni a parasztság metaforájaként. Gyakran ábrázolták a kalapáccsal együtt, mely a munkásság és a parasztság egységét volt hivatott megjeleníteni. Azonban az 1920-as években az ekét kiszorította a sokkal könnyebben ábrázolható és beazonosítható sarló jelképe. Így megszületett a keresztbe tett sarló és kalapács kommunista szimbóluma.[2]
Leginkább arról ismert, hogy az ötágú vörös csillaggal egyetemben szerepelt a Szovjetunió és más kommunista államok zászlaján, illetve egyéb emblémáin. Magyarországon és Litvániában tiltott önkényuralmi jelképnek számít.[3]