Ebben a cikkben elmélyülünk a Sajgó-patak lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ennek mentén elemezzük mind eredetét, mind időbeli alakulását, részletesen megvizsgálva a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Ezen túlmenően a Sajgó-patak-ről különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket ismertetünk azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról. A tudományban, a kultúrában és a technológiában betöltött relevanciájától a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáig különböző oldalról közelítjük meg a Sajgó-patak-et azzal a céllal, hogy gazdagítsuk olvasóink ismereteit és megértését ezzel a rendkívül fontos témával kapcsolatban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sajgó-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Forrásszint | 220 m |
Forrás | Mány, Fejér vármegye, Magyarország |
Torkolat | Kígyós-patak, Etyek északi részén, Mány–Háromrózsa közelében, Fejér vármegye |
![]() | |
A Sajgó-patak Mánytól északra ered, Fejér vármegye keleti részén. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, átfolyik az -es autópálya alatt, majd az
-es főút és a 8101-es mellékút alatt. Ezután átlép Etyek területére, ahol egy darabig még délkeleti irányba folyik. Keresztezi a 8108-as mellékutat, majd ott beletorkollik a Botpuszta felől érkező Etyeki-patak. Ezt követően északkeletnek fordul és Mány Háromrózsa településrészétől délre, közel Fejér és Pest vármegyék határához (Mány, Etyek és Herceghalom) hármashatára közelében, de etyeki területen) eléri a Kígyós-patakot.
A Sajgó-patak vízgazdálkodási szempontból a Közép-Duna Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik.[1]