Ebben a cikkben a Sün! témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Sün! számos területen releváns téma, a politikától a kultúráig, beleértve a tudományt és a technológiát is. Az évek során bebizonyosodott, hogy a Sün! jelentős hatással van az emberek életére, vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket generált fontosságáról és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. A Sün! részletes elemzésén keresztül igyekszünk jobban megérteni következményeit és mai szerepét, valamint átfogó képet nyújtunk erről a témáról, amely felkeltette a nagyközönség figyelmét.
A Sün! egy internetes mém. 2009. március 15-én a budapesti Kossuth téren videóra vették, amikor egy rendőrhadnagy[1] többször Sün!-t kiált. Ez egy rendőri alakzatra utaló parancsszó, a jelenlévő civilek azonban nem értették. A dolog pikantériáját az adta, hogy amíg alakzatba álltak a rendőrök, addig a célszemély elsétált, így a sün alakzat bugyuta lett és nevetségesen felesleges.[2] A kifejezés hamar népszerű lett,[3] paródiák és karikatúrák jelentek meg az interneten az eset kapcsán.[4] A rendőrséget ezután nevezték gúnyosan sündőrségnek, illetve a rendőrök közkeletű neve is a sün, sündőr lett.[5][6]
Az alakzat lényege, hogy a rendőrök vállt vállhoz vetve, háttal a művelet alá vont személy felé fordulva körülveszik a védett (vagy elvezetni kívánt) célszemélyt, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sün tüskéi védik az egyébként védtelen állat testét a támadótól. Így a belátott tér 360°-os lesz. Főleg rohamrendőrök használják,[7] ekkor a rendőrsorfal megnyílik, az elfogócsoport kirohan, majd a kiemelt személyt sün alakzatban viszik a sorfal mögé.