Ebben a cikkben a Rügy lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől az évek során végbement fejlődéséig mindenbe belemerülünk, ami a Rügy-el kapcsolatos. Elemezni fogjuk a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, az emberek életére gyakorolt hatását és a jelenlegi kontextusban relevanciáját. Ezenkívül különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel a Rügy-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról. Kétségtelen, hogy a Rügy egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amelyből mindig tanulhat valami újat.
A rügy (gemma) a szövetes növények embrionális fejlettségi állapotú hajtása, amely a levélalapon vagy a szárvégeken helyezkedik el. A rügy a védelmet szolgáló rügytakarókból és rügypikkelyekből, valamint a további növekedésért felelős rügytengelyből áll. A rügytakarók és rügypikkelyek tulajdonképpen allevelek, ezek idővel elszáradnak és lehullanak. A rügytengelyből fejlődik a hajtás.
A rügy csúcsi részén az osztódószövetekből felépülő hajtástenyészőkúp található, amelynek fölső része domború és sima felületű. A tenyészőkúp oldalán találjuk a levéldudorokat, melyek alatt már fejlettebb állapotban lévő, a rügytengelyről eredő levélkezdemények találhatók, melyekből majd a hajtás levélzete fejlődik ki. A levélkezdemények között is fejlődési különbség figyelhető meg. A felsőbb, osztódószövetekhez közelebbi levélkezdemények még csak alig-alig tagolódtak levéltájakra, míg az alsóbbak már jól fölismerhetően levélalapra, levélnyélre és a fajra jellemző levéllemezre tagolódtak.
A rügyet kívülről vastag, másodlagos bőrszövettel (peridermával) vagy szőrökkel borított alleveleknek tekinthető rügypikkelyek fedik, és védik az időjárási hatásaitól. Már a rügytengelyen is fölfedezhető a szárcsomókra vagy nóduszokra és a szártagokra vagy internódiumokra (csomóközökre) való tagolódás.