Rylands-papirusz
A modern világban a Rylands-papirusz nagy érdeklődésre és jelentőségre tett szert a társadalom különböző területein. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Rylands-papirusz állandó beszédtéma lett, a kulturális és művészeti szempontoktól a tudományos és politikai szempontokig. A Rylands-papirusz hatása világszerte elterjedt, vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva a közvéleményben. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Rylands-papirusz körül, hogy jobban megértsük annak mindennapi életünkre és a jövőre gyakorolt hatását.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Rylands-papirusz: a legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat, ami 125 körül készült Egyiptomban. János evangélista apostol evangéliumának egy töredékét őrzi meg.
Arthur S. Hunt és Bernard P. Grenfell fedezte fel a 19. század végén a Nílus-völgy közelében lévő szemétkupacokon. Roberts feltételezte, hogy a papiruszdarab nagyon régi.
1920-ban, mialatt a leleteket katalogizálták, Grenfell később talált még töredékeket, melyeket ugyancsak Egyiptomban talált. Megvette a töredékeket a manchesteri John Rylands Könyvtár számára.
Mindkét férfi meghalt mielőtt elkészült volna a katalógus. Colin H. Roberts fejezte be a műveletet.
Az íráskép és az íráselemek megvizsgálása után kiderült, hogy a töredék az i. sz. második század első felében keletkezett, azaz néhány évtizeddel János apostol halála után.