A mai világban a Roubal Vilmos alapvető helyet foglal el a mindennapi élet különböző területein. Akár a munkahelyen, akár egyetemi, kulturális vagy társadalmi területen, a Roubal Vilmos az emberek széles köre számára fontos és érdekes témává vált. Hatása és relevanciája felkeltette a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Roubal Vilmos szerepét a mai társadalomban, elemezve annak alakulását, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Roubal Vilmos hogyan alakította és alakítja tovább a jelenlegi környezetet, valamint azt, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a jelenléte a különböző kontextusokban.
Roubal Vilmos | |
Született | 1877. november 20.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1968. június 22. (90 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Rubányi Vilmos |
Foglalkozása | karmester |
Sírhelye | Új köztemető (111-1-95/96) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Roubal Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Roubal Vilmos (Budapest, 1877. november 20. – Budapest, 1968. június 22.) magyar karnagy, kiváló művész (1963); Rubányi Vilmos (1905–1972) karnagy apja.
A Nemzeti Zenedében tanult. A budapesti Zeneakadémián Koessler János tanítványa volt. 1898-tól a Magyar Állami Operaház zenekarában brácsázott, később korrepetitorként dolgozott; 1911–1913 között korrepetitor, 1913–1958 között karigazgató volt.
Pedagógusként számos kitűnő énekest nevelt: Pataky Kálmán, Némethy Ella, Rózsa S. Lajos, stb. Több kamaraművet és egy szimfóniát komponált.
Sírja az Új köztemetőben található (111-1-95/96).