A mai világban a Retroflex, zöngétlen réshang olyan téma, amely a társadalom széles rétegei számára nagyon fontos és érdekes. Az idő múlásával a Retroflex, zöngétlen réshang egyre nagyobb jelentőséget kapott a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Retroflex, zöngétlen réshang hatását és relevanciáját, elemezve a mindennapi életre gyakorolt hatásait, az évek során bekövetkezett fejlődését és a különböző tanulmányi területekre gyakorolt hatását. A Retroflex, zöngétlen réshang eredetétől napjainkig vita és elmélkedés tárgya volt, és kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét a jelenlegi környezetben. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk ebben az elemzésben, hogy teljes mértékben megértsük ezt a ma oly fontos témát.
A retroflex, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʂ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig s`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngétlen réshang s jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. IPA-jele tehát egy kis s betű, amelynek bal alsó végéből egy jobbfelé tartó farok ágazik ki, vö. s és ʂ. Bár meg lehet különböztetni laminális, apikális és szubapikális képzésmódot, ezek egyik nyelvben sem állnak szemben egymással.
Jellemzői
A retroflex, zöngétlen réshang jellemzői:
- Képzésmódja szibiláns réshang, ami annyit tesz, hogy a légáramlat a nyelv által a képzéshelyen megformált résbe, majd a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
- Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
Némelyik alábbi átírásban mellékjelek különböztetik meg az apikális -t és a laminális -t.
Hivatkozások
- ↑ a b Hamann (2004:65)
- ↑ Ladefoged (2005:168)
- ↑ Lunsford (2001:16–20)
- ↑ Merrill (2008:109)
Irodalom
- Hamann, Silke (2004), "Retroflex fricatives in Slavic languages", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 53–67, DOI 10.1017/S0025100304001604
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
- Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben.
|
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
|
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
|
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
|
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban.
|
hallgat