Regionális hatalom

A nemzetközi kapcsolatok azokat az államokat nevezik regionális hatalmaknak, melyeknek egy adott földrajztudományi régión belül jelentős a befolyásuk. Ezek az országok biztosítják egy adott terület biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen polaritást. Azok az államok, melyeknek nincs a Föld adott régiójában kiegyensúlyozó társai, regionális hegemóniát képesek kialakítani.

Jellemzői

A regionális hatalmak alakítják ki egy adott régió poláris szerkezetét. A regionális hatalmaknak általában olyan lehetőségei vannak, melyekkel jelentős befolyással bírnak egy adott területre, de ezt a befolyást nem tudja világszinten érvényesíteni. Több, egymástól lényegesen eltérő definíciója is van a regionális hatalom fogalmának. A Politikai Kutatások Európai Konzorciuma (European Consortium for Political Research) szerint egy regionális hatalom gazdasági és katonai területen dominánsnak számít egy adott területen, képes jelentős befolyást gyakorolni egy adott térségben, és erőforrásait pedig úgy próbálja meg felhasználni, hogy saját szomszédai is hatalomnak tekintsék.

A Globális és Regionális Tanulmányok Németországi Intézete szerint a következő tulajdonság mind jellemzi a regionális hatalmakat:

Egyes államok egyszerre regionális hatalmak és nagyhatalmak. Ehhez hasonlóan más országok egyszerre regionális és középhatalmak.

Jelenlegi regionális hatalmak

Itt azon országok listája olvasható, melyeket a nemzetközi kapcsolatokkal és politológiával foglalkozó tudományos műhelyek regionális hatalmaknak tekintenek. Ezek egy része teljesíti a regionális hatalmakkal kapcsolatban fentebb leírt követelményeket. Minden szakértőnek megvan a maga követelményrendszere arra vonatkozóan, hogy mit tekintenek regionális hatalomnak.

Kelet-Ázsia

Európa

Latin-Amerika

Nyugat-Ázsia

Észak-Amerika

Óceánia

Dél-Ázsia

Délkelet-Ázsia

Észak-Afrika

Fekete-Afrika

Megjegyzések

↑ A: Levantei regionális hatalmak ↑ B: A Perzsa-öböl regionális hatalma

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d www.essex.ac.uk
  2. ↑ a b c www.giga-hamburg.de
  3. ↑ a b c d e f g Buzan, Barry. The United States and the Great Powers. Cambridge, United Kingdom: Polity Press, 71. o. (2004). ISBN 0745633757 
  4. ↑ Living With The Giants - TIME. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  5. ↑ China: Global/Regional Power. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  6. ↑ CNN In-Depth Specials - Visions of China - Asian Superpower: Regional 'godfather' or local bully?
  7. ↑ www.abc.net
  8. ↑ http://www.aseanfocus.com/asiananalysis/article.cfm?articleID=780 Archiválva 2007. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben www.aseanfocus.com
  9. ↑ a b c d Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  10. ↑ http://www.springerlink.com/content/nrnnj1f163kaxye3/
  11. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  12. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  13. ↑ https://web.archive.org/web/20090109072730/http://www.ndu.edu/inss/Press/jfq_pages/editions/i47/19.pdf
  14. ↑ http://www.brookings.edu/~/media/Files/events/2009/0416_korea/20090416_korea.pdf
  15. ↑ journals.cambridge.org. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  16. ↑ www.csbaonline.org. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  17. ↑ a b c d globalpolicy.org
  18. ↑ a b c www.aims.ca
  19. ↑ tspace.library.utoronto.ca
  20. ↑ jstor.org
  21. ↑ foreignaffairs.org Archiválva 2009. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben| Ben W. Heineman, Jr., and Fritz Heimann speak of Italy as a major country or "player" along with Germany, France, Japan, and the United Kingdom, in "The Long War Against Corruption".
  22. ↑ M. De Leonardis, Il Mediterraneo nella politica estera italiana del secondo dopoguerra, Bologna, Il Mulino, 2003, p. 17
  23. ↑ carabinieri.it
  24. ↑ books.google.com
  25. ↑ http://www.carnegie.ru/en/pubs/media/69778.htm Archiválva 2013. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben www.carnegie.ru
  26. ↑ 'The Balkans Opening': The Tadic-Gul meeting at Karlowitz, by Ihsan Bal. October 31, 2009.. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  27. ↑
  28. ↑ www.cont-ed.cam.ac.uk. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  29. ↑ White, Michael Defence cuts: will the US now give up on us? guardian.co.uk, 19 October 2010
  30. ↑ www.fntg.org. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  31. ↑ https://doi.org/. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  32. ↑ lap.sagepub.com
  33. ↑ www.brazzilmag.com. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  34. ↑ Ministry of Foreign Affairs of Japan
  35. ↑ Oxford Analytica. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  36. ↑ a b c Regions and powers: the structure of international security. Cambridge: Cambridge University Press, 55. o. (2003). ISBN 0521891116 
  37. ↑ a b www.chathamhouse.org.uk
  38. ↑ www.cia.gov. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  39. ↑ meria.idc.ac.il. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  40. ↑ www.lrb.co.uk. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  41. ↑ www.acronym.org.uk. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  42. ↑ findarticles.com
  43. ↑ yaleglobal.yale.edu. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  44. ↑ Analyzing American Power in the Post-Cold War Era. . (Hozzáférés: 2007. február 28.)
  45. ↑ www.britannica.com
  46. ↑ www.routledge.com. . (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  47. ↑ www.foreignminister.gov.au. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  48. ↑ Perkovich, George. „Is India a Major Power?” (PDF). The Washington Quarterly (27.1 Winter 2003-04). . (Hozzáférés: 2007. december 13.)  
  49. ↑ Encarta - Great Powers. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  50. ↑ Dilip Mohite (1993). „Swords and Ploughshares- India: The Fourth Great Power?”, Kiadó: Arms Control, Disarmament, and International Security (ACDIS). . (Hozzáférés: 2007. december 13.)  
  51. ↑ The United States and the great powers: world politics in the twenty-first century
  52. ↑
  53. ↑ www.defenselink.mil
  54. ↑ www.biu.ac.il
  55. ↑ www.h-net.org. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  56. ↑ www.iss.co.za. . (Hozzáférés: 2011. június 27.)

Források

Kapcsolódó szócikkek