Raet

A Raet jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. A Raet ősidők óta a különböző tudományágak szakértőinek figyelmének és tanulmányozásának tárgya. Akár ihletforrásként, akár vita tárgyaként, akár történelmi események főszereplőjeként, a Raet kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúrában és a kollektív tudatban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Raet különböző területekre gyakorolt ​​hatását, és elemezzük a mai relevanciáját. A művészetre és irodalomra gyakorolt ​​hatásától a politikában és a tudományban betöltött szerepéig a Raet továbbra is lenyűgöző és viták tárgya, érdeklődést és reflexiót vált ki a kortárs társadalomban.

Raet
Vallásókori egyiptomi
HieroglifaRaet:
r
a
iit
ra

Raet-Taui:
ra t
tA
tA
Nem
Házastárs
KultuszhelyThéba
A Wikimédia Commons tartalmaz Raet témájú médiaállományokat.

Raet (rˁỉ.t) vagy Raet-Taui (rˁỉ.t-t3.wỉ)[1] az ókori egyiptomi vallás egyik istennője. női párja, neve is az ő nevének női alakja; nevének hosszabb formája, a Raet-Taui jelentése: „a két ország Raetje” (Felső- és Alsó-Egyiptom). Az V. dinasztia idején tűnik fel. Valószínűleg eleve Ré kiegészítéseként jött létre, nem önálló eredetű istenség. Bár az ég és az istenek úrnőjének nevezik, kisebb jelentősége volt, mint Hathornak, akit szintén tekintettek Ré feleségének (máshol a lányának).[2] Tartották Montu feleségének is,[1] vele és Harpokratésszel triádot alkottak Karnakban és Medamudban. Ünnepe aratás évszak negyedik havában volt.[2] A római időkből fennmaradtak egy démotikus kézirat töredékei, melyeken Raethez írott himnuszok is szerepelnek.[3]

Összefüggésbe hozták a szintén Théba környékén tisztelt Iunit istennővel is; Raet talán Iunit szoláris aspektusa.[4]

Ikonográfiája

Ritkán ábrázolják. Nő alakban jelenik meg, fején Hathorhoz hasonlóan tehénszarvak közt napkoronggal, ureusszal, időnként két madártollal is.[2]

Jegyzetek

  1. a b szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , p.402
  2. a b c Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207 p.164
  3. Kockelmann, Holger (2003). „A Roman Period Demotic Manual of Hymns to Rattawy and other Deities (P. Ashm. 1984.76)”. The Journal of Egyptian Archaeology 89. 
  4. Wilkinson, 9. 150