Ez a cikk a Radoszláv István szerb király témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Radoszláv István szerb király egy releváns téma, amely a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az évek során a Radoszláv István szerb király ellentmondó véleményeket generált, és olyan kutatások és tanulmányok tárgya volt, amelyek célja, hogy teljes mértékben megértsék a következményeit. Ez a cikk elemzi a történelmi kontextust, a különböző perspektívákat és a lehetséges megoldásokat vagy ajánlásokat a Radoszláv István szerb király-re vonatkozóan, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson erről a témáról.
István Radoszláv | |
![]() | |
Szerbia királya | |
Uralkodási ideje | |
1228 – 1234 | |
Elődje | II. István |
Utódja | I. István Ulászló |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nemanjić-dinasztia |
Született | 1192 körül nem ismert |
Elhunyt | 1234. szeptember 24. Studenica monastery |
Nyughelye | Studenica kolostor |
Édesapja | II. István |
Édesanyja | Eudokia Angelina |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Anna Angelina Komnene Doukaina |
![]() | |
István Radoszláv aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz István Radoszláv témájú médiaállományokat. | |
III. Radoszláv István, másképpen (szerbül: Стефан Радослав), (1192 – 1234. szeptember 24.) szerb király 1228-tól haláláig.
II. István fiaként született. Trónraléptekor ortodox szertartással koronázták meg.[1] István vértanú, Szerbia védőszentje tiszteletéből vette fel annak nevét.[1] Erélytelen uralkodó volt,[2] de emellett kegyetlen.[1] Kiűzte öccsét, Lászlót annak feleségével együtt Szerbiából.[1] Radoszláv feleségének az állami ügyekbe való beavatkozása lázadást idézett elő.[2] István erre Ragusába menekült[2] és szerzetes lett.[1][2]
Előző uralkodó: II. István |
Következő uralkodó: I. István Ulászló |