A mai világban a Rados Ignác olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az idő múlásával a Rados Ignác egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Rados Ignác tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Rados Ignác-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt hatásairól.
Rados Ignác | |
Született | Raussnitz Ignác 1859. május 15. Pest |
Elhunyt | 1944. november 20. (85 évesen) Budapest XII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gergely Mária |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (6/5-1-79)[1][2] |
Rados Ignác (Raussnitz Ignác) (Pest, 1859. május 15.[3] – Budapest, 1944. november 20.)[4] tanár, matematikus, egyik első Bolyai-kutató, Rados Gusztáv bátyja.
Raussnitz Károly kereskedő és Sonnenschein Rozália fiaként született. Középiskolai tanulmányait az V. kerületi főgimnáziumban 1877-ben végezte; három évi bölcseleti és műegyetemi tanfolyamot hallgatott szintén Budapesten. Egy évig rendkívüli tagja volt a budapesti tanárképző gyakorló iskolájának. Matematika-fizika szakos tanári diplomáját 1883-ban szerezte, majd az ábrázoló geometriából is képesítette magát. 1884-től a budapesti kereskedelmi akadémián tanított, 1888. augusztus 8-án a székelyudvarhelyi főreáliskolához helyezték át rendes tanárnak. 1894-től a budapesti VI. kerületi főreáliskola tanára volt 1920-as nyugalomba vonulásáig. 1895-től a kereskedelmi akadémiában matematikát is tanított. Matematikatanárként Szilárd Leó érettségiztetője volt. 1944. november 20-án öngyilkos lett.
Matematikai tárgyú dolgozatai a Műegyetemi Lapokban, a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben, a Mathematikai és Fizikai Lapokban, iskolaügyi dolgozatai az Országos Tanáregyesületi Közlönyben jelentek meg. Magyarra fordította Bolyai János Appendixét és Stäckel Pál Wolfgang und Johann Bolyai című művét. Az Appendix fordítása a Matematikai és Fizikai Társulat folyóiratának 1897-es évfolyama 3. füzeteként jelent meg az MTA anyagi támogatásával. (Ugyanebben az évben még Suták József is lefordította az Appendixet, amely olvasmányosabb, ez azonban nem kisebbíti Rados Ignác érdemeit.) Rados Ignác sokat tett azért, hogy ne merüljön feledésbe a Bolyaiak életműve.
A Pallas nagy lexikonának egyik főmunkatársa volt, a kötetekbe számos szócikket írt.