Róka József
A mai világban a Róka József egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Róka József világszerte felkeltette az emberek figyelmét a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális szféráról, a Róka József általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult számos közönség számára. Éppen ezért ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Róka József jelentőségét, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Részletes elemzéssel átfogó perspektívát kívánunk nyújtani a Róka József-ről és a jelenkori világban betöltött szerepéről.
| Róka József | |
| Született | 1790. június 2. Szeged |
| Elhunyt | 1858. május 17. (67 évesen) Radna |
| Állampolgársága | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róka József témájú médiaállományokat. | |
Róka József (Szeged, 1790. június 2. – Máriaradna, 1858. május 17.) plébános, kanonok, püspöki helynök, Makó lelkipásztora.
Életpályája
Szülei: Róka József és Dobó Rozália voltak.[1] Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte el a Szegedi piarista gimnáziumban 1808–1811 között. Temesváron teológiát tanult. 1811. augusztus 18-án szentelték pappá.[2] 1811–1816 között a püspökségen dolgozott; a püspökség levéltárát kezelte. 1816-tól makói plébános volt. 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki Lánczy József.[3] 1830-tól szentszéki ülnök volt. Az 1831. július 2-án megalakult Egészségre ügyelő állandó kiküldöttség tagja lett. 1832–1833 között átépítette a makói templom tornyát. 1835-ben kanonokká nevezték ki. 1836-ban Temesvárra hívták. 1840-ben csanádi püspöki helynök lett. 1845–1846 között a papnevelde prodirektora lett, majd apátkanonokká léptették elő. 1848–1849 között Horváth Mihály helyett kormányozta a csanádi egyházmegyét a Püspöki rezidencia és kápolna épületében. 1849-től Kufsteinben raboskodott Czuczor Gergellyel.[4][5] 1852-ben kegyelmet kapott; a máriaradnai ferences kolostorba internálták.
Temesvárról Makóra menekítette az egyház irattárát. A szabadságharc után rebellisnek nyilvánították. Az osztrák bíróság hűtlenség, lázadás és lázadásra való felbujtás miatt kötél általi halálra ítélte, amit várfogságra enyhítettek.
Emlékezete
- 1999. október 8-án, Makón emléktáblát avattak tiszteletére a püspöki nyári lak falán (Makó, Csanád Vezér tér 12).
Jegyzetek
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Lakatos Pál – Orbán Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben
- ↑ Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
- ↑ Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984
- ↑ Délmagyarország, 1971. szeptember 16-i száma
Források
- Forgó Géza-Mendei Árpád: Emlékjelek és emléktáblák Makón (Makó, 2019) ISBN 978-615-00-6469-7
- Sulinet.hu
- http://acta.bibl.u-szeged.hu/37155/1/historica_123.pdf
- http://acta.bibl.u-szeged.hu/2974/1/historica_123_003-021.pdf
- Miklós Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben
- Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
További információk
- Makói História (1999/4. 6–9.)
