Rádiókabaré

Ez a cikk a Rádiókabaré témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést váltott ki. Megalakulása óta a Rádiókabaré különböző területeken elemzések és viták tárgya, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Tekintettel a Rádiókabaré relevanciájára és összetettségére, elengedhetetlen a tanulmány elmélyítése, hogy megértsük hatását és következményeit a mai társadalomban. Ebben az értelemben a Rádiókabaré kimerítő elemzésére kerül sor, kitérve annak legrelevánsabb aspektusaira, és olyan átfogó jövőképet kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy elmélyüljön a jelentésében és hatókörében. Ezenkívül különböző nézőpontokat és megközelítéseket is figyelembe veszünk, amelyek hozzájárulnak a Rádiókabaré megértésének gazdagításához, így globális és sokrétű látásmódot biztosítanak ennek a széles és jelentős témának.

A Rádiókabaré szerkesztői 1983-ban: Sinkó Péter, Farkasházy Tivadar, Marton Frigyes, Kaposy Miklós

A Rádiókabaré nagy múltú szórakoztató rádióműsor, amelyet minden szombaton a Kossuth Rádió közvetít, közel 60 percben.[1] A szombat–vasárnap délelőttönként jelentkező rövidebb, 25 perces Kabarématiné kabaréjeleneteket ismétel.

A Rádiókabaré régebben tipikus kabaréműsor volt. Ma már az adásokban inkább stand-up comedyt és humoros jeleneteket adnak elő, olyan fellépőkkel, mint Bödőcs Tibor, Kőhalmi Zoltán, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Varga Ferenc József és Aradi Tibor.

Története

Az első magyar nyelvű kabaréelőadást 1901-ben játszották a Tarka Színpadon. * A következő kabarét 1907-ben egy ismeretlen vidéki színész, nótaszerző Kondor Ernő nyitotta meg. Ez volt a nagykörúti Royal Orfeum elődjeként a Bonbonnière. A francia gyökerű szórakoztató és varietéműfajból eredeztethető humoros közéleti előadásokat Nagy Endre író, a „Bonbonnière” konferansziéja, 1907 és 1912 között honosította és emelte irodalmi színvonalra.

Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára.
– Nagy Endre; 1908

A korabeli budapesti színházakban és mulatókban hamar népszerűvé vált. (például: Kedélyes Színház, a Modern Színház Cabaret és az Intim Színház) A műfaj keretein belül az egyik legismertebb, a Vadnay László ötletéből született Hacsek és Sajó duót például 1929 óta játsszák.

A kabaré fokozatosan került át a rádió (és később a televízió) műsorainak repertoárjába és ezzel párhuzamosan indult növekedésnek a politikai tematikájú produkciók aránya:

  • A humorműsor elődje a Magyar Rádió egyik legrégebbi programjának számít. 1925. december 1-je óta műsoron van.
  • 1957. december 31-én a Magyar Televízióban este fél tíz és éjfél között mutatták be Tele humor, Tele dal, Tele tánc címmel az első szilveszteri televíziós kabarét, a rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán voltak.
  • 1968-ban a nagy sikert aratott táncdalfesztivál-paródiájával debütált Hofi Géza.
  • 1969 márciusától évi 7–8, mindig megismételt bemutatóval indult a Rádió Kabarészínháza (szerkesztői: Marton Frigyes–Szilágyi György).
  • 1974-ben a Rádió Kabarészínháza szerkesztősége meghirdette az I. Humorfesztivált.
  • 1977-ben hangzott el az első rendőrkabaré, melyet utóbb még kettő követett.
  • 1979 júniusában a Rátóti Humorfesztivál gálaestje alkalmából került sor a mindmáig egyetlen élő adására.
  • 1985-től Marton Frigyes nyugdíjazása után Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter vette át a havi bemutatók folytatását. Új szignállal és új címmel jelentkeztek, elnevezésük: Rádiókabaré. Egy évvel később Sinkó Péter már önállóan szerkeszti műsorait, Kabarészínpad, majd Petőfi kabaré címmel.
  • 1992 januárjától heti háromórányi adással jelentkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő adásai.
  • 1994 októberében megindult Fábry Sándor sztorizó sorozata, a Kabarészeparé.
  • 1997-ben a Rádiókabaré meghirdette IV. Humorfesztiválját.

A Humorfesztiválok nyertesei

Szignál 1959–1982

Hallgassunk kabarét, a kabaré az nagyszerű dolog.

Jobb, mint a nevetés, nincs is talán, amíg a Föld forog.
 Most éppen kabarét, új kabarét recseg a készülék.
 Hallgatják ifijak, és ugyebár hallják a vén szülék.

 A pesti kabarét, a pesti kabarét
 Viccek pezsdítik, mint bort a buborék.
 Ha szól a rádió, a kabarédáridó,

Csak nevess, csak nevess, hogy bús sose lehess!
– Rádiókabaré szignál (1959–1982)[2]

Irodalom

  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré (RTV-Minerva, Budapest, 1975)
  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré II. (RTV-Minerva, Budapest, 1978)
  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré – Válogatás[3] (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1984)
  • Farkasházy Tivadar (szerk.): Rádiókabaré (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Kecskemét, 1988)
  • Farkasházy Tivadar: 22 bolond a rádiókabaréból (Magánkiadás, 1987)

Jegyzetek

  1. ↑ A Rádiókabaré minden hónap első szombatján hallható 13 óra 7 perctől 14 óra 6 percig a Kossuth Rádióban, és 23 óra 06 perctől 00 óra 6 percig sugározzák az ismétlését.
  2. ↑ Rádiókabaré szignál (1959-1982)
  3. ↑ A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források

További információk