Píndosz
A mai világban a Píndosz olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A Píndosz már évek óta a kutatók, a vállalatok és a kormányok érdeklődési körébe tartozik, és kiterjedt vitákat vált ki a következményeiről és következményeiről. A Píndosz fontossága számos területen megmutatkozott, a politikától a technológiáig, a kultúráig és a gazdaságig. Ebben a cikkben a Píndosz különböző megközelítéseit és perspektíváit tárgyaljuk, hogy jobban megértsük annak mai és jövőbeli hatását.
| Píndosz | |
 | |
| Magasság | 2637 m |
| Hely | Balkán-félsziget,  Görögország, Epirusz Albánia |
| Legmagasabb pont | Szmólikasz (2686 m) |
| Hosszúság | 180 km |
| Szélesség | 56 km |
| Elhelyezkedése | |
 Píndosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″40.088611°N 20.924722°EKoordináták: é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″40.088611°N 20.924722°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Píndosz témájú médiaállományokat. | |
A Píndosz-hegység (görög Πίνδος) a Balkán közepén a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kőzete a krétakori mészkő. Részei a Nyugati- és Keleti-Píndosz, illetve Déli-Píndosz. Legmagasabb pontja, a Szmólikasz, 2686 méter magas.
Pindosz legnagyobb része ma nemzeti park.
A hegyvidék lakóinak többsége aromán (cincár) származású, akik 1941-ben autonóm államot hoztak létre Pindoszi Fejedelemség néven.
Képek
-
A Píndosz déli része -
Források
- Földgömb
- Hetedhétország
- Travelo
- Archiválva 2022. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
