Manapság a Pusztai gyepek olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területekre terjed ki, és relevanciája nem korlátozódik egy-egy régióra, hanem határokon átnyúlik, és világszerte eléri az embereket. A Pusztai gyepek felkeltette az akadémikusok, szakemberek és különböző tudományágak szakértőinek figyelmét, akik igyekeznek megérteni a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Pusztai gyepek-et és annak mai vonatkozásait, átfogó perspektívát kínálva, amely magában foglalja mind a pozitív, mind a vitákat generáló szempontokat.
A pusztai gyepek („száraz” gyepek) a félsivatagi vagy ahhoz közeli, arid éghajlatú területek fátlan növénytársulásai. a növénytársulástan a részben a sziklagyepekkel közösen tárgyalja, rendszerezi őket.
Aszerint, hogy talajuk szikes vagy nem, két különböző társulástani osztály növénytársulásait soroljuk ide:
1. a szikes puszták (Festuco-Puccinellietea Soó 1968 em. Borhidi 2003 hoc loco) növénytársulástani osztályából a szikes puszták és sztyepprétek (Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) rend négy társulását;
2. a száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek (Festuco-Brometea Br-Bl. et R. Tx. ex Klika et Hadač, 1944)osztályból:
Ez utóbbi rendből a hegyi szálkaperjerét (Lino tenuifolii – Brachypodietum pinnati (Dostál 1933) Soó 1971) társulás a pusztai gyepek és a sziklagyepek közötti, átmeneti jellegű.