Pulszky Károly-díj

Ebben a cikkben a Pulszky Károly-díj-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezzük jelentőségét, hatását és relevanciáját a különböző területeken. Eredetét, fejlődését és következményeit, valamint más releváns témákkal való kapcsolatát vizsgálják. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint lehetséges jövőbeli következményeit. Megvizsgálják a Pulszky Károly-díj-hez kapcsolódó lehetséges megoldásokat, ajánlásokat és kihívásokat is, azzal a céllal, hogy átfogó jövőképet adjunk, és reflektáljunk annak jelentésére a jelenlegi valóságunkban.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A 40. életévüket be nem töltött, muzeológusoknak, restaurátoroknak és közművelődési szakembereknek adományozható díj, melyet a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2004-ben alapított. A díjra múzeumi munkatársak vagy közösségek jelölhetnek, a díjazott személyéről az Elnökség előterjesztése alapján a Választmány dönt. A díjjal járó emlékplakett és oklevél átadására az éves közgyűlésen kerül sor. A díjat minden évben legfeljebb két szakember kaphatja meg.

2004 óta 12 alkalommal (2009-ben és 2014-ben nem adták ki a díjat) adták át a Pulszky Károly-díjat. Háromszor (2004; 2015. és 2016-ban) két díjazott is kapott emlékplakettet és oklevelet.

Díjazottak