Prokopjevszk

A mai világban a Prokopjevszk soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Prokopjevszk a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generált különböző területeken. Mind az akadémiai, mind az üzleti világban a Prokopjevszk tanulmányok és kutatások tárgya volt, hogy megértsék hatását és lehetőségeit. Ebben a cikkben a Prokopjevszk-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Prokopjevszk (Прокопьевск)
Prokopjevszk címere
Prokopjevszk címere		 Prokopjevszk zászlaja
Prokopjevszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKemerovói terület
Irányítószám653000–653099
Körzethívószám3846
Népesség
Teljes népesség170 429 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Prokopjevszk (Oroszország)
Prokopjevszk
Prokopjevszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 53′, k. h. 86° 43′53.883333°N 86.716667°EKoordináták: é. sz. 53° 53′, k. h. 86° 43′53.883333°N 86.716667°E
Prokopjevszk (Kemerovói terület)
Prokopjevszk
Prokopjevszk
Pozíció a Kemerovói terület térképén
Prokopjevszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopjevszk témájú médiaállományokat.

Prokopjevszk (oroszul: Прокопьевск) város Oroszország Kemerovói területén, a Prokopjevszki járás székhelye. A novokuznyecki agglomeráció része, a Kemerovói terület harmadik legnépesebb városa.

Népessége: 210 130 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése

A Kemerovói terület déli részén, Kemerovo területi székhelytől 269 km-re délkeletre, a Szalair-hátság keleti nyúlványain, az Aba (a Tom mellékfolyója) mentén helyezkedik el. Két vasútállomása is van a Kemerovo–Leninszk-Kuznyeckij–Novokuznyeck vasútvonalon. Szinte teljesen összeépült az északabbra fekvő Kiszeljovszkkal. Nyugatabbra, a Kara-Csumis folyón az 1950-es években kb. 20 km hosszú víztározó épült, innen biztosítják a két iparváros ivóvízellátását.

A város szélesen terül el a vasútvonal mindkét oldalán. Prokopjevszk jellegzetessége, hogy területe különálló településrészekből áll, melyek spontán módon jöttek létre a bányatelepek helyén. A városközpont körül 26 településrész sorakozik, néhány közülük összekapcsolódik. Így érthető, hogy a város északnyugati és délkeleti szélső pontjainak távolsága 22 km, kelet–nyugati kiterjedése kb. 18 km.

Története

A bányásztelepülést két falu, Prokopjevszkoje és Monasztirszkoje összevonásával alapították meg 1918-ban és 1931-ben nyilvánították várossá. A vasútvonal ezen a területen 1921-re épült meg, ezzel fejlődésnek indult a bányászat, és a település lélekszáma is gyorsan nőtt. Ahogy egyre több bányát nyitottak, mellettük újabb bányásztelepek létesültek, melyeket később szintén a városhoz csatoltak. Időközben kiépült a városközpont is.

Gazdasága

Prokopjevszk a Kuznyecki-medence szénbányászatának központja, sokáig az ország egyik legnagyobb szénbányászati központja volt. A régi bányák egy része már bezárt; a századfordulón a városhoz 8 földalatti és 4 külszíni szénbánya, valamint 4 szénfeldolgozó üzem tartozott.[3] A gazdaság vezető iparága a városban a szénbányászat és -feldolgozás, a gépipar és a fémfeldolgozás (bányagép gyártás, fémszerkezetek gyára), az építőanyag gyártás, valamint az élelmiszeripar (tej- és húsfeldolgozó üzemek, édesipari és dohánygyár).

A vasútállomás épülete (2014)
A város színháza (2015)

A város egyik legnagyobb gépipari vállalata volt az „Elektromasina”, ahol villanymotorokat, elektromágneses átalakítókat, egyenáramú berendezéseket állítottak elő. 1941-ben hozták létre a harkovi elektromechanikai gyár, majd egy Voronyezsből is evakuált gyár berendezéseivel. 1943-ban megkezdték egy gyártelep építését és „Elektromasina” néven alapították meg a vállalatot, mely a szovjet korszakban végig fennállt. A századfordulóra privatizálták, majd 2004-ben tulajdonosváltás történt. A gyár az „Elektroprom” gazdasági társaság égisze alatt folytatta a munkát. Megrendült pénzügyi helyzete miatt a céghez 2016-ban a bíróság ideiglenes csődgondnokot rendelt ki.[4][5][6]

Az 1948-ban alapított golyóscsapágy gyárát (14. sz. gyár) 1992-ben részvénytársasággá alakították és részekre bontották. Tulajdonosváltás után a gyár folytatta a munkát, de a cég veszteséges működése miatt ismét csödbe jutott, 2013-ban felszámolták, a gyár végleg bezárt. [7][8] Az 1944-ben létesített gumi- és műszaki termékek gyára 2001-ben szűnt meg.[9]

Színháza

Színháza eredetileg Anzsero-Szudzsenszkben jött létre 1945-ben, de 1951-ben a társulatot átirányították Prokopjevszkbe. Kilenc évig itt is önálló épület nélkül játszottak (a kultúrházban és vidéki vendégszerepléseken). Végül 1960-ben átadták az új, neoklasszicista homlokzatú színházépületet, 800 fős nézőtérrel. 1987-ben bezárták, felújítása több mint tíz évig tartott (közben a Szovjetunió felbomlott), 1999-ben nyitották meg újra.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Численность населения муниципальных образований Кемеровской области — Кузбасса на начало года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. április 1.
  2. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. . (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  3. ↑ Прокопьевск: вчера, сегодня, завтра (0ck.ru, hozzáférés: 2020-11-27)
  4. ↑ Историческая справка (elmash.ru, hozzáférés: 2020-11-23)
  5. ↑ Прокопьевскую «Электромашину» продают и покупают (kommersant.ru, 2004-11-03)
  6. ↑ «Электропром» рассчитывает на подлодки (kommersant.ru, 2016-07-27)
  7. ↑ ОАО "Сибирская подшипниковая компания"
  8. ↑ Прокопьевский шарикоподшипниковый завод (themechanic.ru, 2017-05-26)
  9. ↑ ОАО "Прокопьевский завод резиновых изделий" (kuzbassarchives.ru, hozzáférés: 2020-11-24)
  10. ↑ История Прокопьевского театра Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (pteatr.ru, hozzáférés: 2020-11-23)

Források