A mai világban a Premissza a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása számos vitát és vitát váltott ki a következményeiről. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Premissza felkeltette a kutatók, szakértők, szakemberek és hétköznapi emberek figyelmét, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Premissza-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és jövőjét egy folyamatosan fejlődő világban.
A premissza előzmény, alapinformáció, kiindulópont. A logikában az érveléshez tartozó állítások két csoportra oszthatóak: konklúzióra és premisszára. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. A premisszák, vagyis az érvek hivatottak alátámasztani a konklúziót, bizonyítják azt, vagy maguk után vonják igazságát. Egy érvelésben akármennyi premissza lehet, de általában csak egy konklúzió. Összetett érvelések esetében egy állítás egyszerre szolgálhat egy érvelés konklúziójaként és egy másik premisszájaként. Ilyenkor az érvelés részérvelésekből áll.
A ki nem mondott premisszák – illetve konklúziók – az érvelés lényeges elemei. Ezeket rejtett (implicit) premisszáknak nevezik: olyan állítások, amelyekkel a hallgatónak kell az érvelést kiegészítenie. Sokszor épül az érvelés közhelyes igazságokra – ilyenkor teljesen természetes, ha a premisszát kihagyják (ún. enthümematikus érvelés).
Példa:
Az első tagmondatban foglalt következtetés két premisszából van levonva, amelyek egyike nincs kimondva (azaz implicit): jelesül, hogy „aki 2,8 millió forintot takarít meg, az (még) nem gazdag.” A konklúzió csak akkor tekinthető helytállónak, hogyha (hallgatólagosan) ezt az utóbbi premisszát is elfogadjuk.
A premisszák azonosítását nem csak formai, hanem tartalmi elemek is segítik, ezeket nevezzük premisszajelzőknek.
A leggyakoribb premisszajelző kifejezések:
A premisszák megtalálását, felismerését segíthetik bizonyos vezető kérdések, amelyek megkönnyítik a szöveg értelmezését.
Például:
Ha a mondatok kiejtésével beszédcselekvéseket hajtunk végre, akkor beszélünk performatívumokról (például ilyen az ígéret, bocsánatkérés). Ezek premisszajelzőként is szolgálhatnak.
Például:
Pl. "Mivel süt a nap (P1), és ki kell mennem az utcára (P2), napszemüveget veszek (K)."
Együttesen támasztják alá a konklúziót. Sem az egyik, sem a másik nem lenne elég önmagában a konklúzió alátámasztásához. Rejtett premissza is található benne: "nem szeretem, ha a szemembe süt a nap" (P3).
Pl. "Nem megyek hozzád (K), mert szegény vagy (P1), utálod az operát (P2) és büdös a szád (P3)."
Mindegyik premissza önmagában, a többitől függetlenül támasztja alá a konklúziót.
Pl. "Nem adok cigit (K), mert utálom a lejmolókat (P1), ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték (P2)."
A premisszák a konklúziót egymásnak alárendelve támasztják alá. Az egyik premissza, nem közvetlenül a konklúziót támasztja alá, hanem a konklúziót közvetlenül alátámasztó másik premisszát.