Napjainkban a Prónai Csaba nagyon fontos téma társadalmunkban. A kezdetektől a mai hatásig a Prónai Csaba nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Hatása mindennapi életünk különböző területein érezhető volt, a politikától a gazdaságig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben a Prónai Csaba-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi jelentőségétől a mai világban betöltött szerepéig. Ezenkívül elemezzük a Prónai Csaba körül létező különböző perspektívákat, hogy jobban megértsük a hatókörét és jelentését a mai társadalomban.
Prónai Csaba | |
Született | 1966. április 13. (59 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | antropológus |
Iskolái |
|
Prónai Csaba (Budapest, 1966. április 13. –) kulturális antropológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja, a Kulturális Antropológia Tanszék oktatója. Kutatási területek: kulturális antropológia és cigánykutatás, a kulturális antropológia története, elmélet és módszer a kulturális antropológiában, film és interpretáció.[1]
Középiskolai tanulmányait a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait az ELTE-BTK-n folytatta, itt szerzett diplomát történelemből (1992), kulturális antropológiából (1994), esztétikából és magyar nyelv és irodalomból (tanár) (1996), illetve részt vett történeti antropológia programban (1996) is. Tudományos fokozatát (PhD) szintén az ELTE-BTK-n szerezte meg szociológiából (2001).[2] Disszertációjának címe A franciaországi kulturális antropológiai cigánykutatások története, témavezetője Kemény István volt.[3]
Kulturális antropológia és cigánykutatás, a kulturális antropológia története, elmélet és módszer a kulturális antropológiában, film és interpretáció.[1] Nevéhez fűződik a romológia oktatás és kutatóprogram az ELTE Kulturális Antropológia tanszék keretein belül (1991-).[4]
1996 óta oktat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (BTK, majd TáTK). 1996-2001 között egyetemi tanársegéd, 2001-2005 között egyetemi adjunktus, 2005-től egyetemi docens. 2000-2007 között a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti-etnikai Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2010-ben és 2011-ben Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban interpretátor és hagyományőr. 2012-2013-as tanévben a törökbálinti Bálint Márton Általános- és Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanáraként tevékenykedett. 2014-2015-ben az Izbégi Általános Iskolában Szentendrén dolgozott mint magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár. 2015-től a szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanára.[2] Eközben az ELTE-TáTK oktatója, a Kulturális Antropológia Tanszék vezetője (2006-). A kulturális antropológia mesterképzés szakigazgatójaként és a nemzetközi ügyek dékánhelyetteseként is tevékenykedik a karon.[1] Témavezető a PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában is.[5]
Munkáiban általában a magyarországi cigányok történeti és antropológiai vizsgálatának eredményeit mutatja be.[4]
A Romano Glaszo együttes tagja volt, felléptek a Ki mit tud?-on is.[6][7]
Részt vesz az alapképzés (kari), mesterképzés (kari, antropológia) és az ELTE Szociológia Doktori Iskola hallgatóinak oktatásában is. Előadásokat és szemináriumokat is tart. Több hallgató konzulense is volt. Témavezető a PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában is. Egy doktorandusz témavezetője.[5]
1995-től részvétel hazai és nemzetközi konferenciákon (Budapest, Miskolc, Pécs, Leiden, Kaposvár, New York, London, Boston, Firenze, Prága, Koppenhága, New Castle upon Tyne, Bécs, Barcelona, Athén).[2]
A magyar nyelv mellett angol, francia, görög és cseh nyelven jelentek meg publikációi.
Az ELTE Társadalomtudományi Kar egyik legnépszerűbb oktatója. Tiszteletére Facebook rajongói oldalt hoztak létre.[8]