Ma a Porcszövet a kortárs társadalomban nagy jelentőségű téma. Hatása kiterjed a modern élet különböző területeire, kiterjedt vitákat és vitákat generálva. A Porcszövet mind személyes, mind szakmai szinten előkelő pozícióra tett szert, nagy érdeklődést és kíváncsiságot keltve általában a társadalomban. Ennek a cikknek az a célja, hogy elemezze és feltárja a Porcszövet-ről alkotott különböző szempontokat és véleményeket, hogy szélesebb és átfogóbb képet adjon erről a manapság annyira aktuális témáról.
A porc a támasztószövetek közé tartozó, közepesen szilárd, rugalmas állományú szövet. Az embrionális fejlődés során a mezenchimából alakul ki, a gerincesek többségénél idővel fokozatosan elcsontosodik. Sejtekből (kondrocita, chondrocyta) és az azt körülvevő alapállományból áll. Kívülről ereket és idegeket tartalmazó, tömött rostos kötőszövetből álló hártya és sejtudvar veszi körül; magában a porcban nincsenek erek, ezért anyagcseréje lassú. Nem annyira kemény és merev, mint a csont, de rugalmatlanabb, mint az izom.[1][2][3] Az alapállomány szerint több típusa különíthető el:[4]
Mivel a porcszövetben nincsenek idegek, ill. vér- vagy nyirokerek, továbbá a porcszövet rostrendszere és annak kemény alapállománya egyfajta gátat képez, ezért az immunrendszer nem tudja felderíteni az itt található antigéneket. Így az átültetett porcszövet igen kis eséllyel lökődik ki.
A porcos halak mint pl. a cápák, ráják, ill. a valódi rájafélék váza teljes egészében porcszövetből áll.
Porcszövet található gerinctelenekben is, pl. tőrfarkú rákfélékben, tengeri csigákban, és fejlábúakban.