Politóp
Mai cikkünkben a Politóp lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig ez a téma emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A történelmi vonatkozásoktól a mindennapi életben való relevanciáig terjedő hatókörével a Politóp olyan érdekességgé vált, amely felkelti a kíváncsiságot és csodálatot a tanulmányozásába merülőkben. Ebben a cikkben elmélyülünk annak számos aspektusában, és olyan meglepő részleteket fedezünk fel, amelyek segítenek jobban megérteni fontosságát és időbeli alakulását. Tehát készülj fel egy izgalmas utazásra a Politóp-en keresztül, és tanulj meg mindent, amit ez a téma kínál.
Az elemi geometriában a politóp lapos oldalakkal rendelkező mértani objektum, ami bármilyen dimenziószám esetén létezhet. A sokszög (poligon) a kétdimenziós politóp neve, a poliéder a háromdimenziósé és így tovább. Léteznek az elvnek további általánosításai, mint a határtalan politópok (apeirotópok és csempézések) vagy az absztrakt politópok.
Az n dimenziós általánosításokat n-politópnak szokás nevezni. Például a sokszög a 2-politóp, a poliéder a 3-politóp.
A politóp kifejezést a német nyelven alkotó matematikus Hoppe alkotta meg, az angol nyelvbe Alicia Boole Stott, George Boole lánya révén került.[1]
A konvex politópok fogalma önmagával duális. Tekinthetők egy ponthalmaz konvex burkának, vagy félterek metszetének. Ebbe az általános definícióba a korlátos politópokon kívül még beletartoznak például az alterek, a két párhuzamos altér által határolt térrészek, a szögtartományok, és a térszögletek. Az operációkutatásban a konvex politópokat lineáris egyenlőtlenség-rendszer megoldáshalmazaként adják meg.
Jegyzetek
- ↑ A. Boole Stott: Geometrical deduction of semiregular from regular polytopes and space fillings, Verhandelingen of the Koninklijke academy van Wetenschappen width unit Amsterdam, Eerste Sectie 11,1, Amsterdam, 1910
Források
- Frank András. Operációkutatás
|
Ez a geometriai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |