Politikai Bizottság
A mai világban a Politikai Bizottság nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia folyamatos növekedésével és a globalizációval a Politikai Bizottság soha nem látott jelentőséget kapott mindennapi életünkben. Akár a Politikai Bizottság-ről beszélünk az egészségügy, a politika, a kultúra vagy a társadalom bármely más aspektusában, hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Politikai Bizottság témáját, megvizsgálva annak következményeit, kihívásait és lehetőségeit a mai világban. A kezdetektől a jövőbeli előrejelzésekig a Politikai Bizottság olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy jobban megértsük életünkre gyakorolt hatását.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A magyarországi kommunista pártok (Magyar Kommunista Párt , a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt ) egyik vezető szerve. Politbürónak is nevezik.
A pártkongresszus által megválasztott legfelsőbb pártszerv a Központi Bizottság (1956-ig Központi Vezetőség) nagy létszáma miatt képtelen a napi gyakorlatban szükséges döntésekre, e célból jött létre a kisebb létszámmal (8–16 fő) működő Politikai Bizottság. Rendszerint tagja volt a miniszterelnök, a Hazafias Népfront vezetője és a szakszervezetek vezetői.
A pártállamban általában a hierarchia csúcsán egy, a pártvezető köré csoportosuló informális csoport áll (például Kínában, a kulturális forradalom idején a „négyek bandája” vagy Magyarországon, Rákosi idejében a „négyes fogat”).
Magyarországon az informális vezetés és a Politikai, illetve Központi Bizottság között helyezkedett el a Titkárság. A párt- és az állami funkciók birtoklása a Titkárságban dőlt el.
A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája