Pogrom

Ez a cikk a Pogrom témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Pogrom releváns téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. A történelem során a Pogrom elemzések és elmélkedések tárgya volt, ellentmondó véleményeket keltett, és sokféle reakciót váltott ki. Ebben az értelemben kulcsfontosságú a Pogrom alapos elemzése, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és feltárjuk a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a probléma kezelésére. Annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító látásmódot adjon, ez a cikk a Pogrom-hez kapcsolódó különféle szempontokat és érveket fog összegyűjteni, azzal a céllal, hogy átfogó és reflektív pillantást nyújtson erre a kérdésre.

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben

A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportosan vagy tömegesen elkövetett erőszakos gyűlölet-bűncselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, és eredetileg a zsidóknak a 19. században és a 20. század elején az Orosz Birodalom nyugati területeiről történő kiűzésére szervezett, főleg a feketeszázak által végrehajtott antiszemita atrocitások leírására szolgált.

Etimológia

A szó nemzetközileg elterjedt, és használatossá vált visszamenőleg az európai zsidóság különböző csoportjai ellen végrehajtott középkori tömeges, erőszakos támadások, valamint később más kisebbségek elleni atrocitások leírására is.

Története

A középkori Európában gyakran járványok idején fordultak elő pogromok, a boszorkányoknak vagy a más vallásúaknak (jellemzően a zsidóknak) tulajdonítva e csapásokat. A 20. században a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó pogrom a kristályéjszaka és a Hirschfeld-intézet elleni támadás volt a Náci Németországban. Magyar vonatkozásban tipikus pogrom volt az újvidéki vérengzés 1942-ben és a marosvásárhelyi fekete március 1990-ben.

Jelen

A pogromokkal, így a kristályéjszakával kapcsolatban is továbbra is folyik politikai vita. Megjelennek a pogromok relativizálását, mentegetését, „megmagyarázását” célzó írások Magyarországon is.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Drábik János válogatott írásai: Az emberközpontú világrend - Hitler és a nemzetközi háttérhatalom (4. rész) A Kristályéjszaka tragédiájának háttere

Források

További információk

  • Matúz Gábor: Zsidógyilkosságok 1956-ban? Vádak és tévhitek. Védőbeszéd a +1 Éjjeli menedékért; Kairosz, Bp., 2004
  • Jan T. Gross: Félelem. Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után; ford. Andor Mihály; Gondolat, Bp., 2012
  • Götz Aly: Európa a zsidók ellen, 1880–1945; ford. Kerényi Gábor; L'Harmattan, Bp., 2019
  • Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban. Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon, 1945–1946; Jaffa, Bp., 2021 (Modern magyar történelem)
  • Uhrman Iván: A pogrom prototípusa. Alexandria Kr. u. 38-ban; Attraktor, Máriabesnyő, 2021 (Scripta Iudaica)
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!